Folytatás az 1. oldalról   Szeged városának vezetői és a Szegedi Tudományegyetem dolgozói körében sem egységes az egészségügyi intézmények integrációjának megítélése. Pál Attila, a Szent- Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke a kritikákat hallva nem csodálkozik, tudja, érdeksérelmek nélkül lehetetlen változtatni, és mint mondja, nem szegedi sajátosság, hogy a reformokat mindenki addig támogatja, amíg őt magát nem érinti. A konfliktusokat pedig egy, a korábbinál magasabb színvonalon működő rendszer zálogának tekinti. Töpörödött óriásklinika   Tény: a kezdetekkor az integráció várható ütemét az egyetem és a város vezetői is gyorsabbnak gondolták. Másfél évvel ezelőtt, 2006 novemberében, amikor bejelentették a városházán, hogy a gyerekkórház korábbi átadását követően immár az önkormányzat tulajdonában lévő összes egészségügyi intézményt integrálják az egyetembe, nem kalkuláltak több „váratlan” akadállyal. Így például csak a bejelentést követően szembesültek azzal is, hogy az önkormányzat nem feladatátadással, hanem csak pályáztatás útján valósíthatja meg a tervét. Az is késleltette az átmenetet, hogy a Szegedi Tudományegyetem rektorának, Szabó Gábornak nyílt elköteleződése ellenére az egyetem szenátusa nem volt „túl lelkes”. Több kar vezetője aggódott, hogy az egyetem az egyébként is eladósodott klinikái után az eddig az önkormányzat által fenntartott intézményekkel egy újabb koloncot vesz a nyakába. A kiszivárgott hírek szerint a zárt ajtók mögött tartott üléseken parázs vita zajlott. Az egyik szenátusi tag megjegyzése jól példázza a protestálók vélekedését: „a bölcsészeknek nem vonzó alternatíva, hogy ők fizessék az orvosok bérét.”   Így az első szavazáson a többség nem támogatta a szerződést, másodjára pedig egyszerűen levették azt a napirendről. Csak harmadik alkalommal, 2007 augusztusában, a szeptemberi közgyűlés előtti utolsó pillanatban csúszott át a javaslat, amelyet ezt követően – az ellenzék tiltakozása ellenére – jóváhagyott a város közgyűlése is.   A folyamatokat éles szemmel figyelő kritikusok szerint az időveszteségnél jóval nagyobb probléma, hogy az integráció várható hozadékaként propagált óriásklinika vizionált képe mára összetöpörödött. A kezdeti tervek még egy kétezer ágyas Tisza-parti klinikai tömbről szóltak, ahol gyakorlatilag a városban szétszórt csaknem valamennyi osztály helyet kapott volna. 2007 januárjában, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a pólusvárosnak kijelölt települések sorában először Szegedre látogatott, Mikó Tivadar akkori centrumelnök a kormányfő jelenlétében tartott prezentációjában már „csak” egy – 68 milliárd forintból megvalósuló – ezerágyas klinikai tömbről beszélt, júniusban pedig „mindössze” 27 milliárd forintnyi beruházásról nyilatkozott. Tavaly nyáron menesztették Mikó professzort, és távozásával párhuzamosan az álmok egy részétől is búcsúznia kellett a városnak – igaz, a nyilvánosság számára erre csak ősszel, az integrációs szerződés életbelépése után derült fény. A város szocialista polgármestere ekkor ismerte el: 12 milliárd forintból épülhet új klinikai tömb. A kampányban elhangzottak számonkérésekor Botka László újságírói kérdésre hibának minősítette az újraválasztásra készülés hevében 2000 ágyas megaklinikáról szóló korábbi ígéretet. A városvezetés azért rendre megjegyzi: még így is az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb egészségügyi beruházása valósulhat meg Szegeden. Olvadó létszám, gyarapodó adósság   A szerződés hatálybalépése után a városi intézményekre felkerült az egyetem cégére, s elkezdődött az átszervezés. Amint az önkormányzat egészségügyi bizottsága MDF-es elnökének, Ványai Évának az adataiból kiderül, a klinikai központ a várostól 1041 közalkalmazottat, 906 határozatlan és 123 határozott idejű szerződéses munkatársat vett át. Az integráció első fázisában a gazdasági, adminisztrációs és karbantartói területeken dolgozók körében volt leépítés, valamint a szerződések egy részét sem hosszabbították meg, ami több orvost is érintett. Pál Attila a leépítésekkel kapcsolatban határozottan leszögezi: amíg ő vezeti a klinikai központot, addig egyetlen, a betegellátásban dolgozó közalkalmazottat sem küldenek el, hiszen így is számos szakterületen küszködnek létszámhiánnyal. A szerződéses orvosok esetében azonban más a helyzet: a klinikai tanszékvezetők saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy kivel akarnak együtt dolgozni és kivel nem. Ebből már számos konfliktus adódott: több, a neve elhallgatását kérő orvos szerint a korábbi szerződések felülvizsgálata olykor személyeskedésbe torkolló konfliktusba csapott át. Az egyetemmel kényszerházasságra lépő kórházi és szakrendelői orvosok körében az sem aratott osztatlan sikert, hogy osztályvezetői pozíciójukat adták kénytelen-kelletlen hozományként.   Nem sok jóval kecsegtet, hogy továbbra sem sikerült úrrá lenni a klinikai központ adósságán, amit Tráser Ferenc gazdasági főigazgató „történelmi mélypontnak” titulál. Amíg 2007 őszén, az egyesülés hatályba lépése napján a klinikáknak 2,6 milliárd forint volt a szállítói tartozása, amelyhez 226 milliós kórházi és 169 milliós szakrendelői adósságállomány társult, ez év februárjának utolsó hetében az integrált klinikai központ szállítói tartozása már 3,2 milliárd forintra rúgott. Tráser Ferenc szerint ez abból is adódik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származó bevételek nem fedezik a progresszív betegellátás átlagon felüli kiadásait: tavaly 898 millió forint hiány keletkezett, amelyet az egyetemnek oktatási tevékenységéből kellett finanszíroznia. Költözködés akadályokkal   Pál Attila példát statuálva saját szakmájában kezdte el a változtatást: először a II-es kórházból a szülészeti és nőgyógyászati osztályt költöztette be az általa vezetett női klinikára, ezzel párhuzamosan részben a traumatológiát is átszervezték. A következő nagy lépés az lesz, ha a krónikus belgyógyászatnak, geriátriának, reumatológiának és a pszichiátriai gondozónak is helyet adó I-es kórház épületét sikerül kiüríteni, annak értékesítéséből ugyanis a város 200 millió forintot juttat majd az egyetemnek.   Az általunk megkérdezett – az esetleges retorzióktól tartva névtelenségüket őrző – orvosok egymástól függetlenül arról panaszkodnak: bizonytalanságban telnek a napok, hétről hétre újabb és újabb pletyka üti fel a fejét az osztályokon arról, ki, mikor és hová költözik majd, ki marad, és kinek kell mennie.   – Nem szeretem a hirtelen ötleteket, és nem beszélek a levegőbe – tesz le az asztalra egy tervrajzokkal zsúfolt, vaskos kötetet Pál Attila. A 2008. januári keltezésű dokumentumot mutatva a klinikai központ elnöke azt mondja: folyamatosan egyeztettek a tanszékvezetőkkel, az új struktúrával minden egyes intézetvezető tisztában van. A közel negyvenből mindössze tizenkét telephely marad meg. „Ráérünk arra még”   Miközben többen aggályosnak, a közvagyon elherdálásának tartják a városi ingatlanok értékesítését, egy dolog a klinikai integráció szemszögéből is hibádzik: a jövőbeli osztálystruktúrát vázoló részletes tervrajzok mellett nem szerepelnek határidők. Ványai Éva erről azt mondja: semmit sem kell elkapkodni, nincsenek céldátumok, az átszervezés olyan ütemben halad, ahogyan azt az anyagi lehetőségek megengedik. A pénzkerettel összefüggésben Szabó Gábor rektor például számos alkalommal nyilatkozott arról, hogy a szaktárcától 300 millió forint egyszeri támogatást reméltek a költözködések előkészítésére, ám végül nem kaptak többletforrást.   Egyébként nemcsak a város vezetői, az egyetem rektora sem lát okot az erőltetett menetre. 2007 októberében a kórházi dolgozók „egyetemi polgárrá” fogadása apropóján szervezett tájékoztatón úgy fogalmazott: „Nincs hova sietni. Ha ötven évig elvoltunk a párhuzamosságainkkal, pár hónapon már nem fog múlni."

Alig találunk olyan irodalmi művet, amelyben ne szerepelnének orvosok, miként az is köztudott, hogy a világirodalom számos jeles alkotója (csak a legismertebbek: Mihail Bulgakov, Anton Csehov, Friedrich Schiller, Arthur Schnitzler, nálunk Csáth Géza, Németh László) maga is orvosként kezdte pályáját. E kimeríthetetlen téma néhány elemét villantjuk fel.

Többlet a kasszában Bár egészen a közelmúltig jelentős, több százmillió forintos hiány keletkezett az Egészségbiztosítási Alapnál, az idei év első három hónapjában szufficitet könyvelhettek el. Korábban a járulékbevételek nem fedezték a kiadásokat – mondta el Matejka Zsuzsanna, a lemondott egészségügyi miniszter kabinetfőnöke az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt. A trend megfordulását elsősorban azzal magyarázta, hogy sikerült megállítani a gyógyszerkiadások növekedését, illetve a szigorú intézkedések eredményeként kordában lehetett tartani az ellátások után járó összegek kiáramlását. Major Zoltán, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója szerint a 17 milliárd forintos többlet a gyógyító kassza 1600 milliárd forintos teljes összegéhez képest elenyésző, azonban határozott optimizmusra ad okot. A főigazgató úgy fogalmazott, ez az év elején megkezdett egészségügyi reform első számszerűsíthető eredménye. Napi Gazdaság    Útmutató a reform megtámadásához A Fővárosi Bírósághoz április közepéig 23 keresetlevél érkezett a megyei, városi önkormányzatoktól, valamint kórházaktól az egészségügyi miniszter regionális szakellátási normatívákat és az ellátási területek egészségügyi szolgáltatók közötti felosztását tartalmazó határozatai ellen. A Magyar Orvosi Kamara is pert indított, amely önmagában tíz miniszteri határozatot támad meg – közölte a bíróság sajtótitkársága. A Népszabadság információja szerint a Fidesz „kötelező erejű” útmutatót készített a reform megtámadásához önkormányzatok, illetve az azok befolyása alatt lévő kórházak számára. Fideszes politikusok cáfolták, hogy a párt központi utasítás alapján szervezte volna az egészségügyi átalakításokról szóló határozatok bírósági megtámadását, de azt elismerték, hogy adtak jogi segítséget a fideszes önkormányzatoknak a keresetlevél elkészítéséhez. MTI   Változnak a vizitdíjszabályok Várhatóan július elsejétől változnak a vizitdíjszabályok. Az eddigi egyeztetések értelmében a jövőben nem kellene leróniuk a vizit-, illetve a kórházi díjat a szolgálatban lévő tűzoltóknak és rendőröknek. Mentesülnének a fizetési kötelezettség alól azok is, akik legalább 60 alkalommal adtak vért. Mentes lehet a tüdőszűrésre érkezőnek a röntgen – amennyiben járványmegelőzési célja van a vizsgálatnak. Továbbra is vita van a koalícióban a 18 éven aluliak sürgősségi ellátásáról. A szakma javaslatára az SZDSZ ezer forintnál is nagyobb összeget kérne a gyerekek ellátásáért, ha az ügyeletet indokolatlanul vették igénybe. A szocialisták a gyermekek esetében azonban semmilyen vizitdíj bevezetését nem támogatják. Az orvosok számára az egészségbiztosító összeállította azt a listát, amely egy-egy mentesített betegség esetében fölsorolja az ingyenes kezeléseket. A daganatos betegek kórházi napidíját valószínűleg eltörlik. Medical Tribune/Népszava   Drágább az egészségügy Havonta 15 ezer forintot költ egy átlagos magyar család orvosra, gyógyszerre, azokban a háztartásokban viszont, amelyekben krónikus beteg él, 18 ezer forintot – derül ki a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó cég kutatásából. Ez körülbelül 35 százalékkal több a tavalyi összegnél. A többletköltséget a gyógyszerek térítési díjának növekedése, illetve a gyógyhatású készítmények gyakoribb fogyasztása okozza. Az átlagos havi egészségügyi költségekből több mint 5000 forintot az orvos által felírt szerekre fordítanak a családok, csakhogy a kiváltott orvosságok ötöde továbbra is a szemétbe kerül. A magyarok csaknem felének (42 százalék) van krónikus betegsége – leggyakrabban magas vérnyomás, mozgásszervi betegség, allergia, tartós kezelésre szoruló keringési panaszok, valamint cukorbetegség. Nekik havonta mintegy kilencezer forint a gyógyszerszámlájuk; ebből az összegből körülbelül kétezret a recept nélkül is hozzáférhető, kiegészítő terápiájukra költenek. A gyógyszervásárlások toplistáját az Algopyrin vezeti. Népszabadság    Minőségi lista Heteken belül fölkerül az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapjára a kórházak minősítésére szolgáló első adatsor, amelynek célja, hogy a beteg tudatos fogyasztóként dönthessen arról, hol kezelteti magát. Bár az egészségügyi tárca valódi kórházminőségi listát ígért, a felügyelet honlapjára kerülő adatokból csak az derül ki, hol, hányan dolgoznak, és milyen műtéteket végeznek. A lista eredetileg tartalmazta volna azt is, hogy az egyes intézményekben betegségcsoport szerint hányan haltak meg. Figyelonet.hu    Egyesülő intézmények Július elsejével egyesül az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház baleseti sebészeti osztályával; utóbbi az OBSI-ba költözik – közölte Budaházy Emil, a két kórház átalakításával megbízott miniszteri meghatalmazott, a Péterfy kórház főigazgatója. A két intézmény közös gazdasági irányítás alá kerül, a tulajdonos Egészségügyi Minisztérium megválik tőlük, működtetésüket pedig előreláthatólag a Fővárosi Önkormányzat veszi át. A gazdasági, műszaki apparátus létszámát várhatóan csökkentik, az orvosok, nővérek 90 százalékára azonban szükség lesz – közölte a miniszteri biztos. MTI   Elfogadás előtt A Nemzeti Fejlesztési Terv a hivatalos európai uniós elfogadás küszöbén áll – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Gyöngyösön, egy északmagyarországi regionális területfejlesztési konferencián. „A benyújtott program szerkezetéről és fő számairól megállapodtunk, nincsen közöttünk nyitva tartalmi vita (...) befejeződött minden egyeztetés Brüsszellel” – fogalmazott. Európában legkorábban, január végén már napvilágot láttak az első pályázatok, a regionális programokhoz kapcsolódó pályázatok pedig már május végén megjelenhetnek, vagyis Magyarország jól áll – tette hozzá a kormányfő. MTI    Versenyhivatalhoz fordultak a gyógyszergyártók A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, mivel mind az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mind egyes háziorvosi szoftver forgalmazó cégek által kínált vényíró szoftverek működése megtévesztésre alkalmas, néhány esetben valótlan tényeken alapul és szerintük jelentős versenykorlátozó hatású. Az OEP által biztosított vényíró program önkényesen kialakított feltételrendszer alapján kategorizálja a tb-kassza számára azonos kiáramlást jelentő termékeket (fix támogatású termékek), azt a látszatot keltve, és kommunikációjában is hangsúlyozva, mintha ezen termékek közül az orvos kizárólag a legolcsóbb készítményt írhatná fel betegének, korlátozva ezzel a betegek szabad választási jogát. A két gyártói szövetség kérte a Gazdasági Versenyhivataltól e gyakorlat megsemmisítését. Medical Tribune    Folytatódnak a vizsgálatok Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága is tájékozódik annak a mindszenti férfinak a halálesetéről, aki a közelmúltban a mentőben vesztette életét, miután a területi ellátási kötelezettség megváltozására hivatkozva Hódmezővásárhelyről továbbküldték a szentesi kórházba. Az eset kapcsán nyilatkozatháború és több vizsgálat kezdődött. A hódmezővásárhelyi polgármester, Lázár János a meghalt férfiról a reform első áldozataként beszélt. Később az országos tiszti főorvos, Falus Ferenc sajtótájékoztatón közölte, hogy a haláleset körülményeit az ÁNTSZ dél-alföldi régiójának tisztifőorvosa megvizsgálta, és ennek alapján világos, hogy sem a mindszenti háziorvos, sem a szentesi kórház, sem az Országos Mentőszolgálat nem hibázott. Hódmezővásárhelyen ellenben vétettek, mert nem fogadták a hozzájuk sürgősséggel érkező beteget. A sürgősségi ellátás feltétele ugyanis az, hogy megvizsgálják a beteget, stabilizálják az állapotát, majd elsődleges diagnózist állítanak fel. Hódmezővásárhelyen mindhárom elmaradt.   A tájékoztatón bemutattak egy hangfelvételt, amelyen a mentős és a hódmezővásárhelyi orvosnő beszél a férfi halála után. Az orvosnő szavaiból kiderült, hogy nem érzi magát felelősnek. Egy utasításra hivatkozott, amely szerint nem vehette fel a beteget, ugyanakkor tudta, hogy az esetet vizsgálat követi, amelyben „ráhúzzák a vizes lepedőt”.   Nyugtalanító, hogy a történtekből egyesek politikai színezetű következtetéseket vontak le – ezt már az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, Kovácsy Zsombor jelentette ki. Szerinte nem zárható ki a büntetőjogi felelősség sem, ezt azonban a vizsgálat folytatásának kell megelőznie. Falus Ferenc szerint korábban is történtek ehhez hasonló esetek. Ezek oka azonban az emberi mulasztás, nem pedig az ellátás szervezése, az egészségügy reformja. Az azóta közzétett boncolási jegyzőkönyv tanúsága szerint nem szívroham végzett a 67 éves tüdőbeteg férfival. Medical Tribune/Weborvos    Per Lipótmezőért Pert helyeztek kilátásba a 140 éves Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) örökösei, ha az épületekben megszűnik a gyógyítás. Báró Schwarzer Ferenc az alapító okirat tanúsága szerint ugyanis azzal a feltétellel adta át az ingatlant az államnak, ha ott 200 évig a pszichiátriai betegeket gyógyítják; igaz, az alapító okirat a közelmúltban eltűnt. Minderről Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa számolt be a parlament emberi jogi bizottságának ülésén. Matejka Zsuzsanna, a lemondott miniszter kabinetfőnöke cáfolta az ingatlanspekulációt, és azt mondta, hogy a mai gyógyszerek és technika mellett nincs szükség „pszichiátriai gyárakra”, mert a gyógyszeres terápia megoldást jelent a betegeknek. Szerinte a lipótmezői épület alkalmatlan betegellátásra, és nem működtethető gazdaságosan, az ott dolgozó szakmai csapatot pedig azért nem hagyták egyben, mert nem találtak erre megfelelő épületet. Tasnádi Zoltán miniszteri biztos elmondta, hogy a fővárosban a Nyírő Gyula és a Szent István Kórház, továbbá a Semmelweis Egyetem venné át az ágyakat, a járóbeteg-ellátásról azonban még nem született döntés. Ezek az érvek nem győzték meg az ombudsmant, és ismét kijelentette: súlyosan alkotmánysértő állapot áll fenn, mert nem biztosított az egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos alapjog. Kifogásolta azt is, hogy a miniszteri biztos nyilatkozati tilalmával sértette a dolgozók szólás- és véleménynyilvánítási szabadságát. A bizottság az egészségügyi és az oktatási bizottsággal közösen albizottság létrehozását kezdeményezi az ügy kivizsgálására. Magyar Hírlap    Van gazdája a fővárosi egészségügynek Április közepétől Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes hatáskörébe került az egészségügy felügyelete – jelentette be a koalíciós egyeztetés után Demszky Gábor főpolgármester. A Fidesz budapesti vezetése őszre készíti el új fővárosi programját – mondta el Tarlós István frakcióvezető. A kórházak megszüntetése, az ágyszámokkal való manipulálás, a több-biztosítós rendszer erőltetése vélhetőleg egy speciális privatizációs kísérlet. A lakosság ezért nagy árat fizet, és a felelősség elsősorban az SZDSZ-t, koalíciós partnerét és a főpolgármestert terheli – közölte. Magyar Nemzet    Versenyt az egészségügyben? Az önrészfizetés lehetősége is szerepel a Versenyt az egészségügyben? Igen, de hogyan!? címet viselő vitaanyagban, amely a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján olvasható. A GVH szolgáltatási irodájának vezetője által összeállított, több mint 50 oldalas dokumentum szerint „növelni kellene a nem élőmunkát terhelő adók arányát az állam által garantált minimális egészségügyi szolgáltatások fedezetének biztosításában. (images/) Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási piacon egyes, jól meghatározott szolgáltatási termékcsoportok esetén megjelenik a nagyobb önrészfizetés kényszere, a már létező egészségpénztárak és egészségbiztosítási termékeket is kínáló biztosítók kiterjeszthetik tevékenységüket e területekre is” – olvasható a többi közt a vitaanyagban. MTI