A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.

A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

Elhízott COPD-betegeknél a liraglutid-kezelés – a testtömeg csökkentése mellett – több pulmonáris funkciót leíró paraméter javulásához is előnyösen hozzájárulhat.

A jelentős kiindulási különbségek ellenére nincs különbség az 5 éves kimenetel és progresszió tekintetében, közli az OTSZ Online.

Az asztma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) elkülönítése időskorban nehezebb: a két kórkép közt gyakori az átfedés, ezért a differenciáldiagnózis és a terápia fokozott odafigyelést igényel.

A tüdő fejlődése és érése komplex folyamat. A respiratorikus panaszok megjelenése és az erőltetett kilégzési másodperctérfogat csökkenése előtt már évtizedekkel korábban jelen lehet a különféle rizikófaktoroknak való kitettség.

A GOLD 2001 óta publikálja a jelentéseit, amelyek az egyik legfontosabb ajánlást jelentik a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelését illetően.

A mepolizumab-kezelés hatékonyságát és biztonságosságát elemző REDES–vizsgálat két szempontból kiemelten fontos: 1) a kiindulási eozinofil-szám függvényében vizsgálta a terápiás kimeneteket; 2) dél-európai betegpopuláción végzett vizsgálat volt.