A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

Elhízott COPD-betegeknél a liraglutid-kezelés – a testtömeg csökkentése mellett – több pulmonáris funkciót leíró paraméter javulásához is előnyösen hozzájárulhat.

A jelentős kiindulási különbségek ellenére nincs különbség az 5 éves kimenetel és progresszió tekintetében, közli az OTSZ Online.

Az asztma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) elkülönítése időskorban nehezebb: a két kórkép közt gyakori az átfedés, ezért a differenciáldiagnózis és a terápia fokozott odafigyelést igényel.

A tüdő fejlődése és érése komplex folyamat. A respiratorikus panaszok megjelenése és az erőltetett kilégzési másodperctérfogat csökkenése előtt már évtizedekkel korábban jelen lehet a különféle rizikófaktoroknak való kitettség.

A GOLD 2001 óta publikálja a jelentéseit, amelyek az egyik legfontosabb ajánlást jelentik a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelését illetően.

A mepolizumab-kezelés hatékonyságát és biztonságosságát elemző REDES–vizsgálat két szempontból kiemelten fontos: 1) a kiindulási eozinofil-szám függvényében vizsgálta a terápiás kimeneteket; 2) dél-európai betegpopuláción végzett vizsgálat volt.

A pulmonológus számára az atópiás eredetű betegségek leggyakoribb formája az asztma. Az asztma diagosztikája évek óta jól meghatározott irányelvek alapján történik, azonban terápiája tekintetében paradigmaváltást élünk át, ennek legfontosabb elemeit tárgyalja a közlemény. Aktuálitását az is alátámasztja, hogy 2022 januárjában jelent meg a hazai EMMI irányelv az asztma ellátásával kapcsolatosan, amely a legfrissebb tudásanyagot ötvözi a hazai klinikai gyakorlattal.

A súlyos eozinofil asztmás páciensek bizonyos kiindulási paraméterei nem befolyásolják a mepolizumab-kezelés hatásosságát, derül ki a MENSA és a MUSCA fázis III. klinikai vizsgálatok post hoc analíziséből.