Átvilágítják a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány működését és gazdálkodását, közölte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.

A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.

A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.

Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

Az A4L_BRIDGE projekt elsődleges célja a Nyugat- és Kelet-Európa közötti kutatási és innovációs szakadék szűkítése az élettudományok területén.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus reumatológiai kórkép, prevalenciája megközelítőleg 1/1000-re tehető. A JIA gyakran felnőttkorban is folytatódik és hosszú távon szignifikáns morbiditást eredményezhet, beleértve a testi fogyatékosságot is.

Az SM önmagában nem befolyásolja jelentős mértékben a terhesség lefolyását, a magzat kihordását, illetve a magzat prenatális és posztnatális fejlődését, így megfelelő terápiás stratégia mellett biztonságos gyermekvállalás érhető el.