A reumatoid artritisz hosszabb gyulladásos folyamat eredménye, amely végül krónikus, több ízületet érintő gyulladásos betegséggé alakul. Ahhoz, hogy minél hatékonyabban csökkentsük a gyulladást, vagy akár meg is előzzük a kialakulását, nagyon fontos, hogy a betegséget minél korábban felismerjük, és elkezdjük a megfelelő gyógyszeres kezelést.

Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.

Az onkoteamek mintájára hazánkban is alakultak ILD-teamek, melyek a különböző eredetű tüdőfibrózis/alveolitis gyors és pontos differenciáldiagnosztikáját és kezelését irányítják.

Már nem immunszuppresszióról beszélünk, hanem sokkal inkább immunmodulációról, ami arra utal, hogy egy finomabbra hangolt terápiás arzenál van a kezünkben – nyilatkozta lapunknak dr. Szamosi Szilvia, az MRE Északkelet-magyarországi Szekciójának elnöke.

Munkacsoportunk új kutatása során mesterséges intelligenciára épülő algoritmussal segítjük a nehezen kezelhető betegek kiválasztását – mondta lapunknak dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője.

2018-ban az EULAR-on (European League Against Rheumatism) belül megalakult egy 32 fős nemzetközi munkacsoport, amelynek vezetője Prof. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. A munkacsoport első lépésként definiálta a nehezen kezelhető (difficult-to-treat) betegcsoportot, majd a nehezen kezelhető rheumatoid arthritises (RA) betegek kezelését segítő két átfogó és 11 specifikus ajánlást fogalmazott meg.

A rheumatoid arthritis (RA) terápiás palettája a célzott szintetikus betegségmódosító szerekkel (tsDMARD), a JAK-inhibitorokkal (JAKi) bővült az elmúlt években. A gyógyszercsoport jelenleg elérhető tagjai a tofacitinib, a baricitinib, az upadacitinib, a filgotinib (csak Európában) és a peficitinib (csak Ázsia egyes országaiban).

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében. Új dimenziók nyíltak meg a betegek és kezelőorvosaik előtt.

A Reumatológiai Expressz jelen száma is aktuális, a klinikai munkát támogató közleményekkel jelentkezik. Gyulladásos immunológiai kórképek gyakran járnak szemészeti érintettséggel, ezek megfelelő gondozása a szemész és a reumatológus közös feladata.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus ízületi gyulladásos megbetegedés. Egy ismeretlen eredetű heterogén betegségcsoport, mely 16 éves kor előtt kezdődik, az arthritis legalább hat hétig fennáll, és hátterében más betegséget igazolni nem lehet.