Egy angol kutatócsoport azt a kérdést boncolgatta, hogy öt jól ismert, egészséges étrendi mintázathoz való következetes alkalmazkodás miként befolyásolja a várható élettartamot és a halálozási kockázatot.
Kutatók egy olyan, egymásra épülő immunológiai folyamatláncot tártak fel a bélrendszerben, amely magyarázatot adhat arra, miért fokozott a vastagbélrák kockázata a gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél, ezzel új lehetőségeket vetnek fel az IBD diagnosztikájában, monitorozásában és kezelésében.
Ön – mint egészségügyi szakember – mit „ad” allergiás pácienseinek? Orvosként felállítja az allergia diagnózisát és gyógyszeres kezelést rendel el? Esetleg gyógyszerészként a beteg kezébe adja a megoldást tabletták formájában? A diagnózis és a gyógyszer alapvető fontosságúak, de leszögezhető, hogy ezek értékét jelentősen emeli az, ha ezek mellett a beteg megfelelő felvilágosítást, tájékoztatást is kap az állapotáról és a gyógyszeréről.
Kutatók két egymást kiegészítő vizsgálatban egy olyan új RNS-alapú terápiás stratégiát mutattak be, amely hatékonyan célozza meg az egyik legnehezebben kezelhető onkogént, a KRAS-t, miközben az immunrendszert is aktiválja a tumorok elleni küzdelemben.
A lítium védő hatása korábbi tudományos eredmények alapján bizonyított, de valószínűleg korszerűbb formulára lesz szükség a memóriazavarok prevenciójához.
Gyulladáscsökkentő hatása révén a mediterrán étrend követése szignifikánsan csökkenti a hiperaktív hólyag szindróma kialakulásának a kockázatát – és meglepő módon a mérsékelt sörfogyasztás is hasonló hatást eredményez.