Krausz Ferenc bemutatta a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ első eredményeit: a kutatás célja a krónikus betegségek korai felismerése.

A hormonális jelátvitel és a molekuláris szabályozási hálózatok kölcsönhatása alapvető szerepet játszik a posztmenopauzális nők kardiometabolikus egészségének alakulásában.

Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik.

A táplálkozás kulcsfontosságú terület lehet a korai beavatkozásban, és a rendszeres testmozgás, valamint a szívbarát étrend hosszú távon javíthatja a perimenopauzális nők kardiovaszkuláris állapotát.

A PTE vezető partnerként vesz részt a HU‑CRO ACCESS projektben, amely a horvátországi Sveučilište Sjever egyetemmel közösen valósul meg a magyar–horvát határtérség egészségügyi képzésének fejlesztésére. 

Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.

A program a személyre szabott onkokardiológiai ellátás fejlesztését és a daganatos betegek körében jelentkező szív‑ és érrendszeri kockázatok korai felismerésének támogatását célozza Európa‑szerte.

Az új fejlesztésű modell egyetlen vértesztből 3-4 éves pontossággal képes prognosztizálni a betegség megjelenésének időpontját.

Egy angol kutatócsoport azt a kérdést boncolgatta, hogy öt jól ismert, egészséges étrendi mintázathoz való következetes alkalmazkodás miként befolyásolja a várható élettartamot és a halálozási kockázatot.