A csütörtöki bejelentés szerint az oregoni tudományegyetem és nemzeti kutatóközpont tudósai felnőtt sejtek felhasználásával hoztak létre embrionális őssejtet – írja a NOL.
A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban.
A 2009-es év molekulájává választották a Berlinben dolgozó magyar kutatók – Izsvák Zsuzsanna, Ivics Zoltán, Mátés Lajos – által létrehozott „ugráló” gént, amelyet hiperaktív Csipkerózsika néven ismernek a tudósok.
Három kutatót ismertek el a Nobel-díj „előszobájaként” számon tartott Lasker-díjjal egy életmentő leukémiagyógyszer kifejlesztéséért, két továbbit pedig a DNS „átprogramozásáért”, amelynek révén új őssejtforrást nyertek a tudósok. A 250 ezer dollárral (47 millió forintos) pénzdíjjal járó elismeréseket október 2-án adják át New York-ban. Mint az alapítvány honlapján olvasható, az elismerést 1945 óta ítélik oda olyan kutatóknak, orvosoknak és közszolgáknak, akiknek köszönhetően jelentős előrelépés történt a betegségek természetének megértésében, diagnosztizálásában, kezelésében és megelőzésében. Eddig 76 Lasker-díjazott részesült Nobel-díjban, közülük 28 az utóbbi két évtizedben.
Kudarcba fulladtak azok a próbálkozások, amelyekkel életképes embriót akartak létrehozni egér, tehén, vagy nyúl petesejtjeinek felhasználásával. A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozták: alapjaiban véve működhet az emberi klónozás.
Ha nem is akkora világérdeklődést keltve, mint a pekingi „Madárfészekben” az atlétikai versenyeken, szeptembertől eldördül a startpisztoly a magyar színházakban – kezdődik a szezon. A nyáron kilazult szellemi izmok megfeszülnek, kirobbannak a tartalékolt energiák, száguldásra kész a gondolat, hogy – mint Shakespeare-nél – övet kerítsen ötven perc alatt a Föld körül.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?