A cytomegalovírus (CMV), más néven humán herpeszvírus ^₅, a Herpesviridae családba tartozó vírus. A CMV az enyhe tünetmentes fertőzéstől a súlyos, életminőséget rontó vírusos betegségekig többféle módon nyilvánulhat meg. Annak ellenére, hogy a CMV a születési rendellenességek és a fejlődési elmaradások vezető oka az Egyesült Államokban (megelőzve a Down-szindrómát és a velőcsőzáródási rendellenességeket), viszonylag kevés nőnek van tudomása a CMV veszélyeiről és arról, hogyan befolyásolhatja a terhességet. A CMV bármilyen korú és nemű egyént megfertőzhet, gyakran tünetmentesen. Az újszülöttek, akik immunszupprimáltak, valamint az immunszupprimált vagy terhes betegek különösen veszélyeztetettek a CMV súlyos szövődményei szempontjából.

Újabb daganattípusok esetében válhat alkalmazhatóvá egy már használt gyógyszeres terápia azzal az eljárással, melyen a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgoznak.

A ”20 perces polimeráz reakciót alkalmazó diagnosztikai módszerhez reagensek kifejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt valósult meg.

A 2020-as orvosi Nobel-díjat dr. Harvey J. Alter, dr. Michael Houghton és dr. Charles M. Rice kapta a hepatitis C vírus (HCV) felfedezéséért.

A rheumatoid arthritis (RA) szimmetrikus, destruktív, sokízületi gyulladással járó kórkép, ami a népesség kb. 0,5%-át érinti. Ez a kórkép a szerzett dizabilitás leggyakoribb oka az európai országokban, így hazánkban is. Alapvető fontosságú a több tízezer beteg korai diagnosztizálása és a kezelés időben történő elindídása.

Kifejlesztettek egy kicsiny lapkára sűrített, hordozható „laboratóriumot”, amellyel a fertőző betegségek felismerése sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá válhat.

Közös kutatással térképezi fel a genetika és a Covid-19 lefolyásának súlyossága közötti összefüggéseket a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem kö­­zös kutatócsoportja.

Az Egészségügyi Világszervezet 2030-ig célul tűzte ki az új hepatitis B és C fertőzések számának 90 százalékos, a betegséghez társuló halálozásnak pedig 65 százalékos csökkentését.

A Medúzavírus azt is demonstrálja, hogy már az „őslevesben” is jelen lévő rokonainak köszönhető a komplex élet, közli az OTSZ Online.

A vizsgálat kísérletes bizonyítékkal szolgált arra, hogy a dopamin közvetlen szerepet játszik a dopaminerg neuronokban létrejövő mitokondriális DNS-deléciók kialakulásában és expanziójában, ami új információval bővíti a Parkinson-betegség patogenezisével kapcsolatos ismereteinket.