A Cancer Discovery folyóiratban július 1-jén jelent meg a University of Sao Paolo kutatóinak cikke, amelyben a vastagbélrák kezelésében ígéretesnek tűnő gyógyszerkombinációt vizsgáltak. A kombináció nem szokványos módon volt képes elnyomni a daganatokat.

Dán kutatók modellfuttatásai alapján az elöregedő népesség miatt még a prevenció mellett is az a legvalószínűbb, hogy 2050-re emelkedni fog a rákbetegségek prevalenciája.

Elérhető egy olyan DNS-alapú vérvizsgálat, amely kellemetlen beavatkozás nélkül biztosít lehetőséget a kolorektális rák szűrésére.

A böjt hatására termelődő hormonok segítik a sejtmegújítást és egyes daganatos betegségek megelőzését.

A legújabb kutatás szerint a magyarok többségének nincs elég információja a vastagbélrákról, a vizsgálattól félnek, ami visszatartja őket a szűréstől.

A Magyar Rákellenes Liga megszervezte a Vastagbélrák Genetikai Vizsgálata programját, ami számos beteget segít modern, célzott terápiákhoz.

A refrakter metasztatikus colorectalis carcinoma eseteinek többségében az első és második vonalbeli kemoterápiát követően a betegek teljesítménystátusza megfelelő, így alkalmasak további vonalbeli kezelésekre. A szerzők a trifluridin-tipiracil + bevacizumab kombinációt hasonlították össze az önmagában alkalmazott trifluridin-tipiracillal, és azt találták, hogy a kombináció hatásos terápiás alternatívát jelenthet refrakter metasztatikus CRC eseteiben, függetlenül a mutációs státusztól, a tumor oldaliságától, illetve attól, hogy a beteg korábban részesült-e már terápiában.

Krónikus vesebetegségben fokozott a thromboemboliás események és a vérzések kockázata, melyet figyelembe kell venni a pitvarfibrillációval élő beteg stroke-prevenciójának megtervezésekor. A szerzők az e klinikai szituációban alkalmazott DOAC-ok és a warfarin hatásosságát és biztonságosságát hasonlították össze. Megállapították, hogy előrehaladott vesebetegség fennállásakor az apixaban mellett volt a legalacsonyabb a súlyos vérzés kockázata.

A colorectalis carcinoma kezelésére ma már többféle aktív kezelés elérhető, akár monoterápia, akár kombinációk formájában. Továbbra is nehézséget jelent azonban azoknak az eseteknek a kezelése, melyeknél a diagnózis felállításakor már áttétek mutathatók ki – ezek alkotják az esetek többségét. A szerzők metasztatikus colorectalis carcinoma olyan eseteiben elemezték a trifluridin/tipracil kombináció hatásosságát és biztonságosságát, melyekben a szokványos terápiás lehetőségekkel nem sikerült kielégítő választ elérni, vagy azok valamilyen okból nem voltak alkalmazhatók.

Az utóbbi évtizedben a korábbiaknál hatásosabb kemoterápiás sémák és célzott szerek jelentek meg a metasztatikus colorectalis rák kezelésében, melyekkel a klinikai vizsgálatok többségében 25–30 hónapos teljes túlélést sikerült elérni. Az összes szokványos kemoterápiás szerrel és célzott készítménnyel már kezelt betegek gyakran még mindig jó általános állapotban reménykedhetnek további terápiás lehetőségek eredményességében.