A cigarettafüstben több ezer vegyi anyag van, ezek közül már több százról bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros anyagok, tehát összefüggésbe hozhatóak a dohányzással kapcsolatos betegségek – elsősorban a tüdőrák, a COPD, és a koronáriabetegség – kialakulásával.

Idő előtt fejezték be a klinikai vizsgálatot, ami a szelektív béta-1-blokkoló metoprolol alkalmazását vizsgálta COPD-seknél, írta a PharmaOnline.

A PharmaOnline szerint a jövőben a baktériumok lizátumait csak légúti megbetegedések profilaxisa céljából lenne szabad alkalmazni, a pneumonia kivételével.

A kórházi kezeléshez társuló vénás tromboemboliás események (VTE) a korai halálozás, és a rokkantság egyik vezető okát jelentik világszerte. Az evidenciákon alapuló irányelvek alvadásgátló profilaktikus kezelést javasolnak a VTE kockázatának kitett betegek esetén a kórházi kezelés alatt, de nem javasolják ennek rutinszerű folytatását a kórházból történő távozás után. A MARINER egy randomizált, kettősvak, placebo-kontrollos vizsgálat, amely a kórházból történő elbocsátáskor elkezdett, és 45 napig folytatott rivaroxaban kezelés hatékonyságát és biztonságosságát méri fel a szimptomatikus VTE megelőzésében, nagy VTE kockázattal rendelkező belgyógyászati betegek körében.

Globálisan a COPD-ből adódó betegségterhek folyamatos növekedése várható a következő évtizedekben, melynek hátterében a betegség kockázati tényezőinek folyamatos növekedése és a népesség öregedése áll.

A cikkünkben bemutatott tanulmány szerzői összehasonlították a korábbi és a megújított ajánlást az exacerbációk, a kórházi felvételek és a mortalitás előrejelzésének vonatkozásában. Miben jobb az új GOLD-osztályozás?

Kiemelten fontos a COPD diagnózisakor a kardiovaszkuláris rizikótényezők egyidejű felmérése. A bétablokkolóval kezelt betegek túlélése szignifikánsan hosszabb és az akut exacerbációk kialakulási esélye is alacsonyabb a körükben.

Milyen hosszú távú hatással bír az exacerbációk sikeres megelőzése vagy kezelése a krónikus obstruktív tüdőbetegség lefolyására?