A végtagbénulásban szenvedő 25 éves spanyol nő eutanáziakérelmét édesapja próbálta megakadályozni jogi úton ez elmúlt másfél évben.

Ön – mint egészségügyi szakember – mit „ad” allergiás pácienseinek? Orvosként felállítja az allergia diagnózisát és gyógyszeres kezelést rendel el? Esetleg gyógyszerészként a beteg kezébe adja a megoldást tabletták formájában? A diagnózis és a gyógyszer alapvető fontosságúak, de leszögezhető, hogy ezek értékét jelentősen emeli az, ha ezek mellett a beteg megfelelő felvilágosítást, tájékoztatást is kap az állapotáról és a gyógyszeréről.

A VISION vizsgálat kimutatta, hogy a legjobb standard kezelés mellett adott [177Lu]Lu-PSMA-617 meghosszabbította a radiológiai progressziómentes túlélést (rPFS) és a teljes túlélési időt PSMA (prosztataspecifikus membrán antigén) pozitív mCRPC-ben. 

A ¹⁷⁷Lu-PSMA-617 szelektíven a prosztataspecifikus membrán antigént (PSMA) expresszáló sejtekhez juttat el β-sugárzást. Ez a radioligand kezelés bíztató biokémiai és radiológiai válaszarányokkal társult számos korai fázisú vizsgálatban, csökkentette a fájdalmat és alacsony fokú toxicitást mutatott az olyan áttétes, kasztrációrezisztens prosztatarákban szenvedő betegeknél, akik progressziót mutattak standard terápiát követően.

A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás és a népegészségügyi szakemberek legitimitását kérdőjelezte meg egy magánszemélyekből álló csoport, amely jogi lépésekkel fenyegette meg a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központját (ESK).

Az SM önmagában nem befolyásolja jelentős mértékben a terhesség lefolyását, a magzat kihordását, illetve a magzat prenatális és posztnatális fejlődését, így megfelelő terápiás stratégia mellett biztonságos gyermekvállalás érhető el.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.