A nemzeti ünnep alkalmából Dr. Székley Tamás egészségügyi miniszter március 9-én állami kitüntetéseket és szakmai elismeréseket adott át.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a nemzeti ünnep, augusztus 20. alkalmából állami kitüntetéseket adott át.

Adócsökkentést sürgetnek A bérjellegű terhek csökkentését kéri a magyar kormánytól a magyarországi kutatás-fejlesztést és innovációt végző vállalkozások nevében az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Biotechnológiai Szövetség és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. A szakmai szervezetek szerint az adócsökkentésnek – a bérterhekre vetítve – el kell érnie a 40-50 százalékot ahhoz, hogy ez érdemi változást hozzon az innovatív vállalatok versenyképességében. Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke hangsúlyozta: az adócsökkentésnek várhatóan számos kedvező következménye lenne. A következő öt év alatt a K+F tevékenységet folytató, a gazdaság egyik motorját jelentő innovatív vállalkozások száma akár 60 százalékkal, míg az innovatív cégeknél dolgozó, magasan képzett munkavállalók száma ugyanilyen időtávon belül akár a duplájára nőhetne Magyarországon. IVSZ Népszerűsít az ombudsman Országjáró körútra indul az állampolgári jogok országgyűlési biztosa áprilisban. Szabó Máté célja az, hogy az ombudsmani hivatal intézményét közelebb vigye az emberekhez. Az ősszel megválasztott biztos hivatala idén a gyermeki jogok, a hajléktalanság, valamint a gyülekezési jog ügyeivel készül kiemelten foglalkozni. Körútja első állomásaként munkatársaival Debrecenbe látogat, ahol a vidéken élők panaszairól kíván közvetlenül tájékozódni. MTI A hamisítás ellen A feketegazdaság visszaszorítása érdekében megalakítják a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet (HENT), Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság program kormánybiztosa vezetésével. A testület feladata lesz, hogy kidolgozza a hamisítás elleni stratégiát Magyarországon, és összehangolja annak megvalósítását. Magyarországon a szerzői jogok megsértése a szoftver-, a film-, a lemez- és a könyvkiadás területén a leggyakoribb. Az üzleti szoftverpiac 42 százalékát, a szórakoztató szoftverek 40 százalékát, a lemezpiac 35 százalékát tették ki kalóztermékek 2006-ban. A filmek piacán 2005-ben a kalózfilmek aránya 73 százalék volt. MTI Nyilvános a műhibaperlista Március végétől a minőségi indikátorprogram keretében kórházakra lebontva közli az Egészségbiztosítási Felügyelet, hogy 2001 és 2007 között mennyi műhibapert indítottak egy-egy egészségügyi intézmény ellen. Medical Online Egerben a HospInvest nyert Mintegy kétszázan tüntettek az egri megyeháza előtt a Markhot Ferenc Kórház funkcionális privatizációja ellen. Nem sokkal később a HospInvest Zrt. pályázatát nyilvánították a vagyonkezelésére és működtetésére kiírt pályázat nyertesévé. A cég ellen Kazincbarcikán is tiltakoznak. Medical Online A Btk. normakontrollja Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte véleményezésre a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényt. Ugyanis álláspontja szerint a törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve sértheti az önrendelkezési jogot, amely része az alkotmányban foglalt emberi méltósághoz való jognak. Köztársasági Elnöki Hivatal Ismét ombudsmanjelölés Nem választotta meg az ombudsmanjelölteket az Országgyűlés: sem Fülöp Sándor, sem Zombor Ferenc nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. Ez volt a második alkalom, hogy a T. Ház elutasította a köztársasági elnök jelöltjeit, hiszen a tisztségek előző várományosait, Nagy Boldizsárt és Péterfalvi Attilát decemberben szintén leszavazta a parlament. Sólyom László köztársasági elnök a döntést követően közölte: továbbra sem változtat jelölési szokásán, ezentúl sem hajlandó egyeztetni a pártokkal jelöltjeiről. (A jövő nemzedékekért ombudsman feladatairól, illetve az adatvédelmi biztos jelöléséről lásd a Medical Tribune 4. számában megjelent cikket.)Medical Tribune Az elvándorlás okairól A magyarországi diplomások rendszerváltás utáni migrációját vizsgáló kérdőíves adatfelvétel eredményét az MTA annak reményében publikálja majd, hogy ezzel segíti a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozatalt. A kérdőív megtalálható az Akadémia honlapján. Medical Online Normakontrollt kér az MDF Alkotmánybírósághoz fordult az MDF, kérve az egészségpénztári törvény alkotmányellenességének kimondását. Medical Online Igazságszolgáltatási reform Napirenden van a fiatalkorúak igazságszolgáltatási reformja, amelyben egyebek közt azt szorgalmazzák a szakemberek, hogy a jelenleginél gyorsabban működő, önálló igazságszolgáltatási rendszer épüljön ki e korosztály számára – mondta Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gyermekvédelmi főosztályának vezetője a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok értekezletén. A szakma már elkészítette a reformmal kapcsolatos koncepcióját, jelenleg zajlik az egyeztetés egy esetleges új rendszer felállításáról, új törvény megalkotásáról. Pillanatnyilag nincs egyetértés a szakemberek közt abban, hogy szabade a jelenlegi 14-ről lejjebb vinni a büntethetőség korhatárát. Ez ügyben a nemzetközi gyakorlat is eltérő. Az uniós országok zömében 15-16 év a korhatár, míg például Svájcban 7, Angliában 10, Hollandiában 12 éves kortól büntethetők tetteikért a gyermekek. MTI A minőségi tudásért A roma és szociálisan hátrányos helyzetű betegek ellátásának speciális problémáira is próbált megoldást találni az a március 4-én zárult uniós fejlesztési projekt, amelyet még 2004-ben nyert el együttesen a négy magyar orvosegyetem. „A minőségi tudás előállítása és átadása az egészségügyi és orvosképzésben válasz a XXI. század kihívásaira” című átfogó program a fiatal orvosok munkaerő-piaci beilleszkedését, valamint oktatóik továbbképzését is segítette. Dr. Csernoch László, a Debreceni Tudományegyetem dékánja, a pályázat programtanácsának elnöke elmondta: jelentős előrelépés történt a nem orvos diplomások át- és továbbképzésében, fejlesztették az oktatási technológiát, kidolgozták az egységes szintfelmérő vizsga feltételeit. Medical Tribune A szűrőprogramok jövője? A Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) véleménye szerint több pénzt kellene biztosítani a népegészségügyi szűrésekre. Prof. dr. Papp Zoltán, a NET elnöke szerint a szűrőprogramok választéka gazdag, azonban az ezeket koordináló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kisebb létszáma és csökkentett költségvetése miatt elbizonytalanodhat a szűrőprogramok jövője. A NET szerint koncentrálni kellene az elaprózott programokat, mert ily módon több százmillió forint európai uniós forrásra lehetne pályázni. NET A betegszállítás fedezete Megállapodtak a betegszállítás ez évi finanszírozásáról az érintett szervezetek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral; erre a célra 2008-ban 4,3 milliárd forint áll rendelkezésre az Egészségbiztosítási Alapban. Körössy László, az OEP főosztályvezető-helyettese a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón elmondta: a korábbi kilométerenként járó 88 forintos díjat 100 forintra emelték. Medical Online

  Mióta világ a világ, valószínűleg a gyermekekre és az unokákra hivatkoztak leggyakrabban a döntéshozók. Napjainkban mind többen hangoztatják azt is, hogy a jövő nemzedékeire hagyott környezet állapotáért és ezzel az utánunk következő generációk egészségéért nekünk kell tennünk.   Szemléletváltást jelző forradalmi jelentőségű áttörés, vagy apró győzelem egy hosszú küzdelemben? Ez az a kérdés, amelyet többen is feltettek az utóbbi hónapokban a jövő nemzedékek ombudsmanjával kapcsolatban. Az új intézmény tavaly év végi létrehozását ritkán tapasztalható egyetértéssel támogatták a parlamenti pártok, bár az államfő első jelöltjét, Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt elutasította az Országgyűlés. A köztársasági elnök új személyi javaslatát sem egyeztette a pártokkal, amelyek azt ígérték, hogy még februárban kialakítják álláspontjukat a zöld ombudsmannak jelölt Fülöp Sándorról, valamint a Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos megbízatásának megszűnése miatt a poszt várományosává előlépett Zombor Sándorról. Az Országgyűlés várhatóan lapunk nyomdába adását követően, hétfőn szavaz a köztársasági elnök új jelöltjeiről. A parlament emberi jogi és kisebbségi bizottsága az adatvédelmi biztosnak jelölt Zombor Ferencet korábban nem, a jövő nemzedékek ombudsmanjának ajánlott Fülöp Sándor kinevezését viszont támogatta.   Előzmény és eredmény   Ami a zöld ombudsmant illeti: a hazai környezetvédő szervezetek igazi sikertörténetről beszélnek. Örömük érthető, hiszen az Országgyűlési Biztosok Hivatalának 1993-as létrehozása óta beszélnek a szakemberek arról, hogy szükség lenne egy környezetvédelmi ombudsmanra is. Ezt egy 1994-es alkotmánybírósági határozat is megerősítette. A taláros testület szerint az állam kötelezettsége, hogy a felnövő nemzedékek számára megőrizze az élet alapvető értékeit adó természeti környezet minőségét.   Az új intézmény létrehozásáról szóló, tavaly megalkotott törvénymódosítás előterjesztői is erre a határozatra hivatkozva javasolták a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló indítvány elfogadását. Az egyelőre még megválasztására váró – ahogy a sajtóban emlegetik – „zöld ombudsman” elsősorban természet- és környezetvédelmi ügyekben járhat el. Feladata a tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Felügyeleti eljárást kezdeményezhet a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntéssel szemben, vagy akár felfüggesztheti a döntés végrehajtását. Megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési, valamint a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveit és koncepcióit. Környezetkárosítás esetén felhívhatja a károsító személyt vagy szervezetet – függetlenül attól, hogy ez tudatos cselekvés vagy mulasztás eredménye – a tevékenység megszüntetésére és a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására. Amennyiben felhívása hatástalan, vagy nem tartja megfelelőnek a hozott intézkedéseket, kérheti a bíróságtól, hogy a környezetet károsító személyt vagy szervezetet tiltsa el ettől a magatartástól, kötelezze a károk megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, valamint a korábbi állapot helyreállítására.    Ami kimaradt   Erős vizsgálati jogok, néhány hatósági hatáskörrel bővítve – mindezek alapján röviden így értékelhetők a zöld ombudsman rendelkezésére álló eszközök. Ezzel összhangban egy korábbi beszédében Sólyom László köztársasági elnök is azt hangsúlyozta, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosától és az adatvédelmi biztostól eltérően a jövő nemzedékek ombudsmanja nem jogérvényesítő, hanem képviseleti feladatot lát el. Egyfajta szószólóként lép fel a jövő nemzedék jogainak érdekében. Közvetítő tevékenységével pedig a nyilvánosság nyomását is felhasználva a politikai döntéseket befolyásolja. Környezetvédelmi kérdésekben – tehetjük hozzá mindehhez. Mert az új ombudsman olyan témákban már nemigen hallathatja hangját, amelyek szintén mostanában születnek meg, de hatásuk hosszú távra szól. Pedig az eredeti koncepciónak éppen ez volt az egyik leghangsúlyosabb eleme. A nyugdíj- vagy az egészségügyi rendszer átalakítása, vagy a több évtizedes eladósodást eredményező nagyberuházások esetében talán valóban nem ártana, ha azoknak is lenne lobbistájuk, akik a mostani döntések hatását a jövőben a bőrükön érzik – árát pedig majd megfizetik.     Hatástalanul  Persze egy-egy új jogszabály hosszú távú hatását eddig is figyelembe kellett venni. A jogalkotási törvény szerint elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának a lehetőségét, és meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását, valamint a végrehajtás feltételeit is.    A jogalkotó és jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítaniuk kell. Igaz, az előírásoktól függetlenül az előterjesztőnek is elemi érdeke, hogy megvalósítható és ellenőrizhető döntések szülessenek az általa benyújtott tervezet alapján. Hatástanulmányoknak, számításoknak, elemzéseknek tehát eddig sem voltunk híján. Az más kérdés, hogy ezek készítői az aktuális fiskális szempontokat vagy az utánunk következő generációk érdekeit vették-e inkább figyelembe.    Ombudsmanok a világban     A nép ügyvédje, szószóló, az állampolgári jogok ügyvivője – csak néhány elnevezés azok közül, amelyekkel valójában az ombudsmani tisztséget betöltőket illetik a világ különböző országaiban. Az intézmény keletkezéstörténetéhez körülbelül két évszázadot kell visszamenni az időben. A Skandináviából, pontosabban Svédországból származó ombudsmani szervezet a 20. század második felétől rohamosan terjed a parlamentáris demokráciákban. Az általános emberi és polgári szabadságjogok érvényesülését szemmel tartó ombudsmanokon kívül mind több államban kineveztek egy-egy speciális területet felügyelő biztost.    Svájcban és Ausztráliában például egészségügyi és társadalombiztosítási ombudsman dolgozik, míg Írországban gyermekjogi ombudsmani hivatalt állítottak fel. Van, ahol katonai ombudsmani hivatal működik, míg Franciaországban a közelmúltban a büntetés-végrehajtás területéért felelős börtönombudsmani szervezet létrehozásáról döntöttek.    Néhány országban regionális ombudsmanokkal is találkozhatunk. Ők részben az ott élők egyéni szabadságjogait védik, részben az adott államon belül egy-egy tartomány, tagállam vagy más, önálló jogokkal is rendelkező területi egység autonómiáját.    Az Európai Uniónak saját biztosa van. Feladata azoknak a beérkezett panaszoknak a kivizsgálása, amelyek a közösség intézményeinek vagy testületeinek működését kifogásolják. Kivétel ez alól az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság, mert az uniós jogi biztos nem foglalkozik bíróság előtti, illetve jogerős ítéletekkel és lezárt ügyekkel. Az ombudsman csak ajánlásokat fogalmaz meg.    Az első Európai Ombudsmant 1995-ben választotta meg az Európai Parlament a Maastrichti Szerződés rendelkezéseinek megfelelően. Az Európai Ombudsmanhoz az unió állampolgárai, illetve az EU területén bejegyzett gazdasági és társadalmi szervezetek fordulhatnak, amennyiben az európai intézmények részéről jogsérelem érte őket. E körbe tartozik az igazgatási szabálytalanság, a méltánytalan eljárás, a diszkrimináció, a hatalommal való visszaélés, az információadás hiánya, illetve visszautasítása, valamint a nem szükségszerű késlekedés.     Itthon az Alkotmány 1989. október 23-án kihirdetett átfogó módosítása hívta életre az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézményét. Az alaptörvény rendelkezett arról is, hogy az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost választhat. 1992-ben született meg a jogszabály a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. Ennek egyik fejezete szólt az adatvédelmi biztosról, majd újabb egy esztendő múlva, 1993 júniusában határoztak a honatyák az állampolgári jogok országgyűlési biztosi intézményének létrehozásáról. Ezután azonban újra várni kellett, míg végül 1995 nyarán a tisztelt ház megválasztotta az ombudsmanokat. A magyar szisztéma egyébként úttörő jellegű volt. Európában elsőként nálunk működött az általános körű ombudsman mellett a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa, illetőleg ugyancsak európai újdonságként az adatvédelem és az információszabadság közös ombudsmani hivatala. Ez utóbbi azóta mintává vált. A magyar modellt vették példaként több német tartományban, valamint Nagy- Britanniában is.