Egy nemzetközi kutatócsoport mérföldkőhöz érkezett a precíziós medicina területén, derül ki a Portfolio összeállításából.

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat.

A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat "a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben".

A csecsemő- és kisgyermekkori cukorfogyasztás későbbi hatásairól végeztek nagy elemszámú kutatást egy történelmi helyzetet kihasználva, és a cukorkorlátozás jelentős előnyeit tárták fel.

David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapja fehérjékkel kapcsolatos kutatásaiért az idei kémiai Nobel-díjat.

Elhunyt Sir George Charles Radda világhírű biokémikus. Nevéhez fűződik a mágnesesrezonancia képalkotó vizsgálat kidolgozása.

Az idei Forbes Tech Summiton a biotechnológia területén dolgozó techguruk meséltek a munkájukról, és arról, hogyan látják az egészségünkkel kapcsolatos technológiák jövőjét.

Jean-Pierre Changeux francia neurobiokémikus professzor lesz az ELKH 2023. évi díjátadó ünnepségének kiemelt előadója.

A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársai.