A személyre szabott fájdalomcsillapítás a fájdalom erőssége és jellege mellett számos egyéb szempont, köztük a fennálló vagy a kórtörténetben szereplő alapbetegségek figyelembevételét is igényli. Az analgetikus létrának már az első lépcsőjén is analgetikumok és nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) hatóanyagok széles kínálata áll rendelkezésre. Az NSAID-ok – az analgetikumokhoz képest – jelentős gyulladáscsökkentő potenciállal is rendelkeznek. Ugyanakkor, az NSAID-okra sem szabad egységes kategóriaként tekinteni. Az egyes NSAID-ok ciklooxigenáz-1 és -2 enzimek irányába mutatott affinitása iránymutató a hatóanyagok gasztrointesztinális, illetve kardiovaszkuláris biztonságossága tekintetében.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A BMC Medicine folyóiratban május 21-én jelent meg a University of Toronto kutatóinak cikke, amely szerint a növényi alapú „Portfolio Diet” étrend hatékonyan csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatát.

A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. 

A mozgásszervi betegségek legáltalánosabb jelensége a fájdalom. A gyógyszeres fájdalomcsillapítás leggyakrabban alkalmazott készítményei a nem szteroid gyulladáscsökkentők.

A csecsemő- és gyermekkori hirtelen keringésmegállás patofiziológiája jelentősen eltér a felnőttkoriétól, és ritkábban is fordul elő. Sajnos a sikeres gyermekkori újraélesztések aránya alacsony, az idegrendszeri kimenetel pedig sokszor kedvezőtlen.

A metabolikus szindróma számos, önmagában is jelentős cardiovascularis kockázati tényező összegsége. Ezek közül a dyslipidaemia és a szénhidrát-anyagcsere különböző zavarai mind hozzájárulhatnak a hypertonia kialakulásához. Metabolikus szindrómában a hypertonia kezelése holisztikus szemléletet igényel, mivel a vérnyomáscsökkentésen túlmenően a kísérő metabolikus rendellenességek rendezése is szükséges, a cardiovascularis rizikó minél szélesebb körű csökkentése miatt.

A fájdalom fontos és gyakori egészségügyi problémát képez évezredek óta, és az alapellátásban is az orvoshoz fordulás egyik leggyakoribb oka (1, 2). A fájdalom lehet lokalizált (helyi) vagy generalizált (általános), akut (heveny), mely napokon belül vagy maximum egy hét alatt elmúlik, vagy hosszabban tartó, krónikus (idült), amely hetekig vagy hosszabb ideig is eltarthat.

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint, közölte a The Guardian online kiadása.

Az influenza az egyik legnagyobb gazdasági hatású betegség a világon, az általa okozott terhek évente globálisan tízmilliárd dolláros nagyságrendűek.