Avram Hershko, Magyarországon született izraeli kutató, 2009 októberében Balatonfüreden, a XVI. Magyarországi Egészségügyi Napokon tartott előadást. A tudós 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért, az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért. Az előadás egy részletét az alábbiakban olvashatják.

A gyógyszer megsokszorozza bizonyos leukémiás betegek túlélési esélyeit. Magyarországon azonban egyelőre csak akkor lehet alkalmazni, ha a többi terápia csődöt mondott.

A magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasok döntő többsége külföldön szerzett hírnevet magának és hazájának  Lénárd Fülöp (Philipp E. A. von Lenard) 1905, fizikai – Németországban élt Bárány Róbert (Robert Bárány) 1914, fiziológiai/orvostudományi – Svédországban élt Zsigmondy Richárd (Richard A. Zsigmondy) 1925, kémiai – Németországban élt Szent-Györgyi Albert (Albert von Szent-Györgyi) 1937, fiziológiai/orvostudományi – 1947-től az USA-ban élt Hevesy György (George de Hevesy) 1943, kémiai – Németországban, Dániában és Svédországban élt Békésy György (Georg von Békésy) 1961, fiziológiai/orvostudományi – Az Egyesült Államokban élt Wigner Jenő (Eugene P. Wigner) 1963, fizikai – Az Egyesült Államokban élt Gábor Dénes (Dennis Gabor) 1971, fizikai – Nagy-Britanniában élt Polányi János (John C. Polanyi) 1986, kémiai – Kanadában él Oláh György (George A. Olah) 1994, kémiai – Az Egyesült Államokban él Harsányi János (John C. Harsanyi) 1994, közgazdasági – Az Egyesült Államokban élt Kertész Imre 2002, irodalmi – Németországban és Magyarországon él Herskó Ferenc (Avram Hershko) 2004, kémiai – Izraelben él

Aaron Ciechanover, Avram Hershko (Rappaport Family Institute, Haifa, Izrael) és Irwin Rose (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) a fehérje-anyagcsere szabályozottságával kapcsolatos folyamatok feltárásáért kapta az idei kémiai Nobel-díjat.