A 2019 decemberében kitört járvány első heteitől szembeszökővé vált, hogy elsősorban az idős betegeket érinti fatálisan és gyakoribb elhalálozásuk súlyos tüdőgyulladás következménye.
Hamarosan stroke-krízis következhet be Európában, a lakosság mégis keveset tud e betegségről, felvilágosító kampányokra nincs pénz, a gyógyszergyárak pedig kevés közvetlen hasznot remélhetnek a lakossági kommunikációtól.
Már vagy 50 éve, hogy Kouwenhoven, Jude és Knickerbocker azt javasolták, hogy szívmegállás esetén a mellkas ritmikus kompressziójával tartsák fenn a szív és az agy keringését, és nem sokkal később bevezették a szájból szájba lélegeztetést is.
Ha iskolateremtő magyar szülészt kell megneveznünk, akkor elsőként Semmelweis Ignác (1818–1865) jut az eszünkbe. Jóllehet klasszikus értelemben nem hozott létre „iskolát”, kortárs tanítványai közül Fleischer József (1829–1877) és Maizner János (1828–1902) neve érdemel kizárólag kiemelést, akik közül előbbi a Rókus Kórházban lett a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa, utóbbi pedig Kolozsvárott az egyetem szülészeti és nőgyógyászati tanszékének első tanára. Semmelweis Ignác halála után mindketten szóba jöttek utódként, azonban a tanszéket az alkalmatlannak bizonyult Diescher János (1813–1883) kapta. A történelem ismétli önmagát. Prof. dr. Papp Zoltán, a Semmelweis Egyetem I. Számú Nőgyógyászati Klinikája egyetemi tanárának írása.
Az Egyesült Államok szenátusa megszavazta, hogy ez év októberét - az USA történetében először - egy drámai kórkép, a hirtelen szívhalál elleni küzdelemnek szenteljék. Magyarországon pedig mozgalom szerveződik az újraélesztéssel kapcsolatos tevékenység megújítására és megerősítésére. A hirtelen szívhalálból ugyanis vissza lehet térni az életbe, ha a korszerű újraélesztési technikákat időben alkalmazzák.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?