Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

A Magyar Közlönyben megjelent a rendelet, amely lehetővé teszi a gyógyszerészek és a kiterjesztett hatáskörű ápolók számára a vényírást, írja a Telex.

A stigmatizációt és a halogatást le kell váltania a tudatos, orvosi alapokon nyugvó terápiának és a mozgás örömének. A Semmelweis Egyetem és az Eli Lilly keddi, elhízás világnapi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a testsúlykontroll nem esztétikai kérdés, hanem a krónikus betegségek elleni küzdelem frontvonala.

2023-ban Magyarországon a felnőttek 15-20 százalékánál kimutatható volt valamilyen fokú halláscsökkenés.

Ebben a valós klinikai gyakorlatot tükröző vizsgálatban, pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetén az edoxaban hatékonyabbnak bizonyult az ischaemiás stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésében, mint a többi orális alvadásgátló kezelés. Ugyanakkor az edoxaban biztonságossági profilja is kedvező volt.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a rendelet valójában az ügyeleti átalakítás miatti orvoshiányt próbálja kezelni, de erre alkalmatlan.

93 százalékos sikerrel vizsgázott a minimálinvazív eljárás, amely a nagy méretű implantátumokat válthatja ki az alvási apnoé terápiájában. írja a hvg.hu.

Egyetlen éjszaka alvásfiziológiai adatai alapján több mint százféle betegség későbbi kialakulásának kockázatát képes előre jelezni a SleepFM nevű modell.

Az alvás átalakuláson megy keresztül, ahogy a tudomány, a technológia és az életmód folyamatosan változik, fejlődik.

A tünetet sokszor „lustaságnak” könyveli el a környezet, ám az erőtlenség valójában a betegséggel függ össze – írja a Multiplex Magazin.