A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Rézuszmajom modellszervezeteken még a rágcsáló modelleknél is jobb, tartósabb eredményeket mutatott a 40 Hz frekvencián végzett auditív stimuláció, közli az OTSZ Online.

A Nemzetközi Epilepszia Elleni Liga 2017-ben az „idiopátiás generalizált epilepsziákat” a „genetikus generalizált epilepsziák” csoportjába sorolta. A szindrómák felismerése és a GGE csoporton belüli elkülönítése a kezelés és a prognózis meghatározása szempontjából is alapvetően fontos.

Egy teljesen új mechanizmusú, a GABA-receptorokat antagonizáló hatóanyag mutatott jó eredményeket állati modellszervezetekben.

A diabeteses neuropathia a cukorbetegség leggyakoribb szövődménye. A betegség a betegek életminőségét, munkaképességét jelentősen ronthatja. A korai diagnózissal és kezeléssel a leggyakoribb, legsúlyosabb szövődményét, a diabeteses lábat, illetve a nem traumás lábamputációk számát lényegesen csökkenthetjük.

A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

Alighanem tárcarekordot döntött legfrissebb salátarendeletével a szakminisztérium, amikor egyszerre 98 korábbi ágazati jogszabály tartalmát módosította.