A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).

A meglehetősen drámai hazai daganatos halálozási statisztikák oka, hogy a magas incidenciát késői felismerés kíséri, a terápiás válaszok pedig egyénenként változóak. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális és tudományos kihívásra adott komplex választ.

Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás és a népegészségügyi szakemberek legitimitását kérdőjelezte meg egy magánszemélyekből álló csoport, amely jogi lépésekkel fenyegette meg a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központját (ESK).

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.

A debreceni Immunológiai Intézet 2000-ben jött létre, és az elmúlt negyedszázadban az egyetem jelentős műhelyévé, a dendrikus sejtekkel kapcsolatos kutatások nemzetközileg is elismert központjává vált.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.