A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb. A hipertónia agyi szövődményei közül a stroke jól ismert, de a hetvenes évektől kezdve egyre növekvő figyelmet kap a kognitív diszfunkció is. A European Society of Hypertension (ESH) 2023-as irányelve jelentősebb módosítások helyett apróbb léptekkel haladt előre, azonban a neurológus szemével nézve örömteli újdonság fedezhető fel benne a korábbi irányelvekhez képest, hiszen először szerepel külön alfejezetben kiemelve, hogy az antihipertenzív kezelés a kognitív hanyatlás megelőzésére és a demencia progressziójának csökkentésére is ajánlott, illetve hatása bizonyított.
A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb.
Az idült vesebetegség prevalenciája életkorral nő, mely a 2 típusú cukorbetegség, illetve a magasvérnyomás-betegség folyamatos növekedést mutató incidenciájával áll összefüggésben.
A túlzott karcsúságideál normalizálása kiemelkedő népegészségügyi vonzattal bír, hiszen az általános népesség a modellkövetés során internalizálhatja az extrém kicsi testméretek fontosságát. Az evészavarok gyakoriságának csökkentésében fontosak a prevenciós stratégiák.
Több rendelet is módosult a halálesetek kivizsgálása miatt, így pontosították a halottvizsgálati folyamat szereplőinek jogait és kötelezettségeit, jelzi a 24.
A cukorbetegség mint a modern kor civilizációs betegsége a világ egyre több országában válik fontos népegészségügyi problémává. A Nemzetközi Diabétesztársaság adatai alapján 2021-ben világszerte 537 millió cukorbeteg felnőtt (20–79 éves korosztály) élt, számuk várhatóan 2030-ra 643 millióra, 2045-re 783 millióra fog növekedni (1).