Kutatók két egymást kiegészítő vizsgálatban egy olyan új RNS-alapú terápiás stratégiát mutattak be, amely hatékonyan célozza meg az egyik legnehezebben kezelhető onkogént, a KRAS-t, miközben az immunrendszert is aktiválja a tumorok elleni küzdelemben.

Egy ultra-pontos szekvenálási módszerrel sikerült minden eddiginél jobban feltárni az öregedés folyamata és a tumorok képződése során szerepet játszó szomatikus mutációkat.

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

Jó hatásosságot, magas válaszarányt és tartós terápiás választ eredményezett egy hatóanyag IDH-1 mutációval rendelkező mielodiszpláziás szindrómás (MDS) betegeknél.

Az Economx szerint a majomhimlőként emlegetett modern vírusváltozat mostanra jócskán elérte Európát is, sőt, turbógyorsasággal terjed, legalább négyféle mutáns útján.

Preklinikai vizsgálatok szerint az egészséges gliasejtek injektálása még relatíve késői fázisban is jelentősen lassítja a betegség progresszióját.

A University of California kutatói a nem kissejtes tüdőrák terápiarezisztenciájának kialakulásához hozzájáruló YAP-fehérje aktiválásáról közöltek új információkat.

A véráramba kerülő ctDNS-ek nyomon követése megjósolhatja, kinél áll fenn a bőrrák kiújulásának kockázata – írja az Origo.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

Egyes rezisztens baktériumok súlyos árat fizetnek az ellenállóságukért – írja a ScienceAlert cikke nyomán a 24.hu.