Az erectilis diszfunkció (ED), magyar nevén merevedési zavar a férfiak egyik leggyakoribb szexuális működési zavara. Az előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, a férfiak egyharmadát érinti élete során. Negatív hatással van az intim kapcsolatokra, az életminőségre és az önbecsülésre. A legtöbb esetben a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat elegendő a diagnózis felállításához.

A változókort erőteljes hormonális ingadozások, ezáltal szerteágazó tünetek jellemzik. A változókorban lévő páciens kezelése összetett feladat, ami a vérzészavarok, hangulatzavarok, vazomotoros és genitourinális tünetek, anyagcserezavarok kezelését foglalja magába. A változókorra jellemző testösszetétel és testsúly változások kedvezőtlen anyagcsere hatásokkal járnak, így a kardiovaszkuláris kockázat növekedésében is szerepet játszanak. Az időben megkezdett életmód- vagy szükség esetén gyógyszeres kezelés a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentésében is elengedhetetlen.

Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.

A 24.hu szerint az új eredmények a nemek közötti különbségek molekuláris mechanizmusait is feltárták pikkelysömör esetén.

A közvélekedés a fejfájásokat a nők külső vagy belső nehézségekre adott válaszának, a migrént pedig unatkozó gazdag nők időtöltésének tartja. Bár ez a – feltehetően a hagyományos nemi szerepeken és a rájuk épülő sztereotípiákon alapuló – vélemény teljességgel megalapozatlan, a hormonális különbségek miatt ténylegesen sok eltérés van a nők és férfiak fejfájásai között. A menstruációs ciklus változásai, a fogamzásgátló-szedés, a terhesség, ill. a menopauza és a hormonpótlás egyértelműen kihatnak a migrén lefolyására és kezelésére is. A migrénes nők tapasztalatát érzékletesen mutatja be Emily Dickinson, a XIX. századi amerikai költőnő (l. a boxot). A jelen összefoglaló célja röviden áttekintést nyújtani a migrénről, kifejezetten a nők szempontjából.

A fájdalommal élő betegek különleges csoportját képezik a fejfájásban szenvedő páciensek.  A Nemzetközi Fejfájás Társaság legújabb kritériumrendszere 2018-ban jelent meg (ICHD-3 Cephalalgia, 2018), melynek alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájás betegségeket.

Az epilepszia kezelése során kiemelt helyet foglal el az egyes antiepileptikumok farmakokinetikai tulajdonságainak ismerete.

A PharmaOnline szerint a metformin agyszöveteket regeneráló hatását figyelték meg, ám ez a hatás kizárólag nőstény egereknél jelentkezett.