Klinikailag jelentős, 8% körüli különbséget figyeltek meg az egészséges és a szorongásos zavarokban szenvedő betegek prefrontális kérgében mérhető kolinszint között.
A hosszú élet egyik fontos tényezője a stresszterhelés és az idegrendszer állapota — ez azonban nehezen mérhető. A tudatos önmegfigyelés ilyenkor nagyon fontos, de ma már olyan technológiák is rendelkezésre állnak, amelyek segítenek pontosabban monitorozni ezeket a belső folyamatokat.
A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
Az idegi eredetű neuropátiás fájdalmak jelentős részét nem csillapítják megfelelően, ezért az SM- betegek olyan fájdalmakat is átélhetnek, melyek jelentősen mérsékelhetők lennének.
Áttörést hozhat a fogászati gyulladások kezelésében egy Debreceni Egyetemen végzett kutatás, amely sejtszinten vizsgálta, miért jár a fogbélgyulladás erős fájdalommal.
A Nature folyóiratban augusztus 20-án jelent meg a University of Oxford kutatóinak cikke, amelyben egy neuronális poliamin transzportert kódoló gén, az SLC45A4 működését sikerült az eddigieknél sokkal részletesebben feltárni. A krónikus fájdalom a világ egyik vezető rokkantosító hatású egészségügyi okának számít.
Sikerült minden eddiginél pontosabban feltárni az 5-HT1A szerotonin receptor jelátviteli útvonalainak működését a new yorki The Mount Sinai Hospital kutatóinak.