A PNAS tanulmánya azt elemezte, melyek azok a legfontosabb társadalmi és viselkedéses faktorok, amik előrejelzik az 50 évesnél idősebbek mortalitását, írja az OTSZ Online.
Akinek nincs egészségbiztosítása, az az év elejétől visszamenőleg köteles lesz egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, és megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj is.
Újsághírekből szembesülünk azzal, hogy a kormány egy olyan adócsomag bevezetésének a javaslatán dolgozik, amely a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adómentesség megszűntetését célozza.
A gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló, lapzártánk idején módosított rendelet szerint a gyártók engedélyétől függetlenül minden olyan gyógyszer kikerülhet a patikákból, amelyet az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) erre alkalmasnak talál. Elsőként a Mol kutak polcaira kerültek ki a készítmények.
Január végén kapta meg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ) a patikán kívül is árusítható orvosságok forgalmazására az engedélyt a Mol, így január 24-e után egyelőre csak öt kúton, de megkezdte a láz- és fájdalomcsillapítók forgalmazását a legnagyobb hálózattal rendelkező cég. Lapunk információi szerint a benzinkúthálózatok közül elsőként a Shell, míg a hipermarketek közül a Penny Market kérvényezte az engedély kiadását. Rajtuk kívül szeretne gyógyszert árulni az Agip, az Auchan és a Tesco is; a brit áruházlánc gyógyszertárakat is alapítana üzleteiben. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint eddig 40 cég jelezte, hogy élne a januártól hatályba lépett – a patikaliberalizációt is lehetővé tévő – törvény adta lehetőséggel, de arra számítanak, hogy ez a szám még emelkedik. A hatóságnak 30 nap alatt kell elbírálnia a kérelmeket. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet már korábban elkészítette annak a 289 gyógyszernek a listáját, amelynek forgalmazását engedélyezi, a gyógyszergyártó cégek azonban sorozatban vonták vissza korábbi hozzájárulásukat ahhoz, hogy termékeik szerepeljenek rajta. A mintegy tucatnyi cég között megtalálható a Richter Gedeon, a TEVA, a Wyeth, a Scholl és a Hansaplast. (Hasonlóan határozott, de gazdasági okokkal indokolta lépését a Béres Zrt.) Az ügy hátterében az áll, hogy több patika bojkottal fenyegette meg a gyártókat: ha kiengedik gyógyszereiket a patikán kívüli forgalomba, ők nem ajánlják majd azokat a betegeknek, és helyi reklámozásukat sem engedélyezik. Az Országos Kereskedelmi Szövetség a Gazdasági Versenyhivatalnál támadta meg – a többi közt – emiatt a Magyar Gyógyszerész Kamarát, amely azonban úgy véli: betartják a jogszabályokat és álláspontjukat meg tudják védeni. Az egészségügyi miniszter lapzártánk idején úgy döntött, hogy a közösségi joggyakorlatnak megfelelően úgy módosítja a gyógyszerek forgalmazásáról szóló rendelkezést, hogy a gyártók engedélyétől függetlenül, az OGYI döntése alapján minden olyan orvosság bekerülhet a szabad forgalomba, amelyet erre a hatóság alkalmasnak talál. (Így várhatóan olyan termékek is patikán kívülre kerülhetnek, amelyek ilyetén forgalmazására a cég korábban sem adta áldását – ilyen például a sanofi-aventis egyik terméke.) A törvény végrehajtási utasításában 33 olyan hatóanyagot nevesítettek, amelyekből a készülő gyógyszerek árusíthatók patikán kívül is; zömük egyszerűbb fájdalomcsillapító, vitamin, allergia elleni készítmény, orrcsepp – ilyenek szerepelnek az OGYI 289-es listáján is. Kikötötték a jogszabályban azt is, hogy csak olyan orvosság kerülhet ki a gyógyszertárakból, amelyek alkalmazása előtt az öndiagnózis egyértelműen felállítható, és még jelentősebb túladagolása sem jár komoly kockázattal. A gyógyszergazdaságossági törvény értelmében ahhoz, hogy egy szer kikerülhessen a patikákból, számos feltételnek kell megfelelnie. Minden árusítóhelynek be kell jelentenie például a gyógyszer forgalmazásáért felelős személy nevét az ÁNTSZ-nek. Az orvosságokat zárt szekrényben kell tartani, biztosítva a szakszerű tárolást. Patikaszert csak 14 éven felülieknek árusíthatnak. A forgalmazónak az ott kapható gyógyszerek betegtájékoztatóját írásos formában is elérhetővé kell tennie, valamint olyan elektronikus – telefonos vagy internetes – tájékoztató rendszert működtetnie, amelynek segítségével a beteg hozzájut a szükséges információkhoz a készítményekről. Az üzletek a gyógyszereket csak gyógyszer-nagykereskedőktől szerezhetik be és csak a fogyasztónak adhatják tovább. A gyógyszerek reklámozása, promóciója, illetve kedvezményes kínálata terén az árusítóhelyeknek is be kell tartaniuk a hatályos szabályokat. A feltételeket kiegészítette, illetve tovább pontosította a törvény végrehajtási rendelete, amely szerint az üzletek a gyógyszereket más termékektől elkülönítve vagy önálló polcon forgalmazhatják. Jelezniük kell ugyan, hogy orvosságot árulnak, de ez nem lehet olyan felirat, amelyből a vevő azt a téves következtetést vonhatná le, hogy gyógyszertárban jár. A patikaszerek közvetlenül élelmiszer és vegyi áru mellé nem helyezhetők. Az orvosságok ajándékként, mintaként vagy vásárlásra jogosító utalvány ellenében nem adhatók el.