A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.
Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.
Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.
Rövidülnek a nappalok, ezáltal kevesebb nappali fényben lehet részünk, amely nemcsak a kedélyállapotunkat, de időszakosan alvásunkat is befolyásolhatja.
A sürgősségi ellátásban dolgozók számára elengedhetetlen, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezzenek az agyi érkatasztrófák leggyakoribb formáinak pre- és intrahospitális kezeléséről, miközben a betegközpontú és sürgősségi szemléletet tükröző megközelítést alkalmazzák.