A most induló EvoPAR‑Breast01 vizsgálat fő kérdése, hogy a HRD‑t célzó kezelések CDK4/6‑gátlók helyetti első vonalbeli alkalmazása hatékonyabb eljárásnak bizonyulhat-e magas kockázatú emlőrákos betegek körében.

Richard G. Pestell professzor az elmúlt időszak áttörést hozó rákkutatásairól, a II. Onkológiai Workshop tapasztalatairól és a jövőbeni tervekről is beszélt a hirek.unideb.hu-nak.

A modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést.

A mitokondriális eredetű glutation komoly szerepet játszik a mellrák metasztázisában, a folyamat pontos leírásával pedig elméletileg megakadályozható az áttétek kialakulása.

Kutatók arról számoltak be, hogy egy olyan új, gyémánt alapú mágneses térérzékelőt sikerült kifejleszteniük, amely a testbe befecskendezett mágneses folyadék nyomon követésével segíthet a daganatok jobb felkutatásában.

Az öngyógyítás bevált, és biztató, pozitív élménnyel járt. A kutatók mégis arra figyelmeztetnek, hogy mások ne utánozzák az eljárást, írja az Index.

Évente 2000 nőt és 1300 férfit veszítünk el két olyan daganatos megbetegedés miatt, amelyek korai szűréssel megelőzhetőek lennének. A legendásan rossz hazai részvételi arányokon a politikus „büntetéssel” javítana, mások szerint azonban nem csupán az egyén felelőssége, hogy sokan nem jutnak el a szűrővizsgálatokra.

A Nature Biomedical Engineering folyóiratban jelent meg az a közlemény, amelyben mesterségesen szerkesztett peptidek által kiváltott fokozott antitumor-válaszról számoltak be emlőrákos egér modellszervezetekben.

Az idei nőnap apropóján az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület kérdőívet állított össze. Minden érintett nőt arra buzdítanak, hogy osszák meg tapasztalataikat.

Az önszerveződő molekulák megakadályozzák, hogy a rákos sejtek hozzájussanak a fejlődésükhöz szükséges oxigénhez, írja a hvg.hu.