Minden tizedik orvosság ára nő áprilistól. Az intézkedés több millió beteget érint, köztük a szív- és a gyomorbetegeket, az agyi keringési problémákkal küszködőket és különösen az allergiásokat. Megsokszorozódhatnak gyógyszerkiadásaik a kormányzati takarékosság miatt.

Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2005-ben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az éves 3,6 százalékos átlagos fogyasztóiár-növekedés a termék- és szolgáltatás csoportok árváltozásának jelentős szóródásával alakult ki: 2,3 százalékkal csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai, átlag alatti, 0,2 százalékos árnövekedés következett be a ruházati cikkek, 2,5 százalékos az élelmiszerek, 3,3 százalékos a szeszes italok, dohányáruk termékcsoportokban. A legnagyobb mér-tékű, 6,2 százalékos áremelkedést a háztartási energiánál mérték, átlag felett, 5,5 százalékkal nőttek a szolgáltatások, valamint 4,5 százalékkal az egyéb cikkek, üzemanyagok éves átlagárai is.

A költségvetés hitelezői Az európai uniós csatlakozás folyamatában javítani kell a nyugdíjasok helyzetét és életminőségét – figyelmezteti a kormányt egy, a koalíciós képviselők kezdeményezésére nemrégiben elfogadott országgyűlési határozat. A döntés egyelőre csak azt demonstrálja, hogy az állam felelősséget érez az idős emberekért, a konkrét intézkedések azonban még váratnak magukra. Az Országgyűlés felkérésére meg kell vizsgálnia a kormánynak, mikor és hogyan lehetne megváltoztatni a nyugdíjszámítás módszerét. Az idősek ugyanis az 1997. évi reform óta folyamatosan hitelezői a költségvetésnek. A nyugdíjemelés mértékét jelenleg az úgynevezett svájci indexálás szerint állapítják meg, amely felerészben a várható nettó átlagkereset-növekedést, felerészben a várható éves infláció összegét veszi figyelembe. Visszatérő probléma, hogy év közben – akár többször is – ki kell igazítani a nyugdíjakat, mivel a béremelkedés üteme nagyobb a mindenkori kormány által tervezettnél. A parlament ezért kormánydöntést sürget arról, mikor és hogyan lehetne áttérni az adott évre tervezett bér- és árnövekedési mutatók helyett a megelőző évi adatokra alapozó nyugdíjszámításra. Bár a határozat nem tartalmaz konkrétumokat arról, milyen irányba kellene elmozdulni, feltételezhetően indokolt, hogy az infláció egyre kevésbé, a béremelkedési ütem viszont egyre nagyobb mértékben legyen meghatározó. Az infláció ugyanis mind kisebb lesz, míg az uniós csatlakozás után törvényszerű, hogy a bérek fokozatosan közelítsenek a nyugat-európai szinthez. A szándék megvan arra, hogy az előző kormányok által a nyugdíjasoktól elvett több tízmilliárd forintot valamilyen formában visszakapják az időskorúak.