A kutatások sok szálon futnak a teljesen kísérletes molekuláris vizsgálatoktól a klinikai transzlációs tanulmányokig – nyilatkozta lapunknak Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.

Olyan, a szkizofrénia kialakulásának molekuláris alapjait vizsgáló kutatás indult, amely segítheti a betegek személyre szabott kezelését.

Nehéz elképzelni, hogy az emberre kicsit sem hasonlító állat segíthet az emberi szervezetre szabott gyógymódok kifejlesztésében – írja a Telex.

Az újonnan felfedezett molekula az OTSZ Online szerint gyógyszercélpontként új fordulatot hozhat az obezitás kezelésében.

Az aranyereket érintő betegség gyakori kórkép, melynek kialakulása általában 45-65 éves kor között figyelhető meg, és tünetei a minimális kényelmetlenségtől a gyötrő fájdalomig terjedhetnek.

A Texas A&M University kutatói egy mesterséges édesítőszerként alkalmazott molekula, a D-szorbitol krónikus betegségek kezelésére alkalmazott implantátumokban történő felhasználásának lehetőségeit vizsgálták ígéretes eredményekkel.

Egy régi-új molekula, a Hevin nemcsak visszafordítja a kognitív károsodást, de az asztrociták szerepének feltárásában is hasznos lehet, írja az OTSZ Online.

A szerző a szisztémás autoimmun kórképek és a daganatok összefüggéseit, valamint kapcsolatukat tárgyalja.

A Stanford University kutatói a vörösvérsejtek termelését serkentő eritropoetin (EPO) kritikus szerepét tárták fel az immunrendszer rákra adott válaszának csillapításában.

Mellékhatások nélküli molekulát sikerült azonosítani, ami állatkísérletek eredményei szerint szintén fogyasztószerként használható.