A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

A mellrák gyakoriságában is szerepe lehet a várható élettartam növekedésének, a „nyugati” életmódnak és étrendnek.

Glutén vagy laktóz nélküli ételek fogyasztása az ünnepi szezonban (is) szükségtelen az egészségesek számára.

A krónikus pancreatitis a parenchyma irreverzibilis pusztulásával, kötőszövet képződéssel és gyulladásos beszűrődésekkel járó állapot, amely legtöbbször fájdalommal jár és a pancreas funkció csökkenését okozza. A változó mértékű exokrin és endokrin elégtelenség szükségessé teszi az étrend személyre szabott módosítását a beteg állapotához mérten.

Az OTSZ Online szerint a magasabb növényi zsiradéktartalmú táplálék fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát.

Az emberi társadalmak a különböző korokban/korszakokban  fejlettségük függvényében különbözőképpen vélekedtek az egészség megtartásáról, a betegségek megelőzéséről és a betegségek (járványok) kezeléséről.

A hipertónia kialakulásában a genetikai háttér és a stressz mellett az életmód, a táplálkozás is jelentős szerepet játszik.

A magyarok rendelkezésre álló összes élelmiszer mennyisége fejenként naponta 2 kilogramm volt 2017-ben, írja a Portfolio a KSH adatai nyomán.

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a "vízlábnyom".

A kommentelőket is izgalomba hozta a honi élelmiszerfogyasztás változásait bemutató cikk a Napi.hu-n: szegénységről vagy az egészségesebb életvezetésről vallanak-e a számok, ezt vitatják.