A Pharmacological Research folyóirat novemberi számában jelent meg a University of Exeter kutatóinak cikke, amelyben egy olyan vizsgálati hatóanyagot próbáltak ki nagyszerű eredményekkel, amely segíthet az elhízás kezelésében.

A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban október 3-án jelent meg a Lancaster University kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy ígéretes áttörést értek el Alzheimer-kór kezelésében - egyelőre állati modellszervezetekben.

Új kutatási eredmények szerint a poszt-Covid szindróma változatos neurológiai tünetei a kortizol szintjével mutatnak asszociációt.

Az öregedés során lelassuló glimfatikus rendszer újraindítása segíthet számos neurodegeneratív betegség leküzdésében.

Az új  génterápiás beavatkozás a betegség hátterében álló progranulin-hiányt pótolja, írja az OTSZ Online.

A Shanghai East Hospital kutatói azt vizsgálták, hogy a humán köldökzsinórból származó mesenchymális őssejtek (hUC-MSC-k; human umbilical cord-derived mesenchymal stem cells) képesek-e gyógyítani a Crohn-betegségben (CD) szenvedő betegek luminális fekélyeit.

A hőség az emberi egészség szempontjából is az éghajlati kockázatok legsúlyosabb és legsürgetőbb forrása, írja jelentésében az EEA.

A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.

Az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásairól jelent meg összefoglaló közlemény, írja az OTSZ Online.