Várólisták, ápoló- és orvoshiány, alacsony GDP arányos egészségügyi kiadás, főleg ez volt a jellemző 2025-ben is az egészségügyre. Az Economx Sinkó Eszterrel beszélgetett.
Egy napos csúszással, de eredményesen ért véget a brazíliai Belémben, az Amazonas torkolatánál tartott ENSZ klímakonferencia. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértőjének gyorselemzése.
Miközben a „katasztrofális, brutális és felszámolhatatlan” szakdolgozóhiány már teljes kórházak működését veszélyezteti, az ágazatért felelős államtitkár inkább félreértett viccekről értekezett a Magyar Kórházszövetség Őszi Szakmai Napok 2025 rendezvényének második napján. Ha a fenntartónak vannak is tervei a kritikus helyzet megoldására, az a nyilvánosság számára nem derülhetett ki.
Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.
Idén tavasszal bővült a háziorvosi kompetenciák köre, és megjelent az a rendelet is, amely a szakdolgozók által ellátható feladatok listáját tartalmazza. Az aktuális szakpolitikai döntések hatásai mellett az alapellátás napi – avagy évek óta tartó – problémáit is górcső alá vettük Szeszák Ferenc berettyóújfalui háziorvossal.
Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának új részében Zsidi Bernát, az Akadémiai Levéltár munkatársa azt mutatja be, hogyan vált az 1989-es rendszerváltozás folyamataiban a Magyar Tudományos Akadémia „főtényezővé”.
A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.