Vegyes valóság segíti a sebészeti beavatkozásokat
Móga Kristóf általános sebész Budapesten, a betegközpontú orvoslás mellett az innovatív technológiák is érdeklik. Posztgraduális tanulmányait VR-, AR- és MR- (azaz virtuális, kiterjesztett és kevert valóságos) technológiákról végezte Norvégiában és Kanadában, akkor pattant ki a fejéből egy medtech, azaz orvostechnológiai startup ötlete. Az érdekelte, hogy a sebészetben és a manuális készségfejlesztésben hogyan lehetne alkalmazni a technológiát, távlati célként a betegellátást javítva és a műtéti biztonságot növelve. Az ötletét beadta a Hungarian Startup University nevű programra, ahol nyert. Csapattagokat verbuvált, tavaly augusztusban pedig megalapította a HoloSapiens nevű céget. Június elején egyik kollégájával, Jason Sparksszal beszélgetett a ViennaUP nevű bécsi startupfesztiválon a Telex.
Hogy néz ki a technológia?
Három fő lépcsőnk van. Az első az oktatásfejlesztési projekt: ezzel a 3D látásmódot nagymértékben igénybe vevő tantárgyakhoz – mint az anatómiai oktatás – szeretnénk segítséget nyújtani az egyetemeken. A második lépés a skill training, azaz képességfejlesztés, ami orvosi egyetemeken is alkalmazható vagy akár rezidenseknek, orvosoknak továbbképzésre: ez leginkább a manuális készségek fejlesztésére irányul. A harmadik lépcsőnk jelenleg még futurisztikusabbnak tűnhet: amikor a sebészeti eljárások során használnánk a vegyes valóságú szemüveget, kivetíthetjük vele a betegre a saját MR-, CT- vagy ultrahangképeit a műtét közben, ami navigációs és döntéstámogató segítséget nyújthat a beavatkozás során. Jelenleg az oktatásfejlesztési-anatómiai program és a műtéti navigációs megoldás alapja van kész.
A legnagyobb áttörést vélhetően a harmadik lépcső hozná. Hogyan kell elképzelnie ezt egy laikus embernek? Mi történne műtét közben? Hogyan szolgálná ez a technológia az emberiség javát?
Két nézőpontból is meg lehet ezt közelíteni: van például egy tapasztalt sebész, aki épp májat műt. A májnak van egy érrendszere, ami egyénenként kicsit eltérhet, mert az anatómia szigorú ugyan, de vannak egyéni variációk. A sebész biztosra szeretne menni, hogy nem vág át egy nagyobb eret például egy májlebeny-eltávolítás során. A műtősök segítenek felrakni a szemüveget az orvosra, amivel a CT-képet a májra lehet vetíteni. Kirajzolódnak az érhálózatok, az orvos megbizonyosodik róla, hogy nem fogja átvágni az eret, így csökkentve a melléksérülés és a szövődmények esélyét. A másik eset az, amikor a rezidens az első műtétjeit végzi, és még nincs széles körű tapasztalata: már rögtön a műtéti munka elejétől tud a szemüveg navigációs és döntéstámogató segítségére támaszkodni, például a szervek, a szöveti összefüggések, az erek lefutása kapcsán, amiket a szemüveg segítségével rávetítünk a szervre.
Hány lépés választja el önöket az indulástól?
A jogi és a technológiai háttér. Ez teljesen új technológia, így az engedélyeztetések folyamata hosszú lehet. Emellett nagyon nagy pontosság szükséges a műtétek során – akár egy milliméternyi eltérés is nagy gondot okozhat. Ezért eleinte az anatómiai részt és a képességfejlesztő megoldások fejlesztését célozzuk meg, mert ezek belátható távolságban vannak.
A teljes interjút a Telex közli.
