Ónodi az EESZT-ről (Bővítve)
A magyar e-egészségügy fejlesztésével a biztonság, a hatékonyság és a kényelem területén kell előrelépést elérni, mondta az államtitkár.
Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára kedden Balatonfüreden, az eHealth e-egészségügyi konferencián kiemelte: évtizedes lemaradást pótol az e-egészségügyi rendszer, az egészségügyi elektronikus szolgáltatási tér (EESZT) fejlesztése által a betegek adatai és azok kezelése is nagyobb biztonságba kerül. Az EESZT az első olyan rendszer lesz Magyarországon, amely 5-ös biztonsági szintű – mondta, hozzátéve: minden hozzáférést naplóz a rendszer, és a beteg látja, ki fért hozzá az adataihoz.
Az államtitkár szerint az e-egészségügyi rendszer az életmentést is szolgálhatja, például ha egy az állapota miatt kommunikációra képtelen beteg kórelőzményeit láthatja a kezelőorvos. Az új rendszer a betegeknek is könnyebbséget jelent, hiszen a leleteikért nem kell visszamenniük a járóbeteg-szakrendelésre, laboratóriumba, mert a háziorvos vagy a kezelőorvos eléri ezeket a dokumentumokat EESZT rendszerében.
Az államtitkár prezentációjában rámutatott: a november elsejéig csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény közül már 8712-en vannak jelen az EESZT rendszerben az október 12-i állapot szerint, ez 91,2 százalékos részvételt jelent. A legjobban az intézmények állnak, közülük 348 (94 százalék) csatlakozott, mellettük 2981 gyógyszertár (93,3 százalék) és 5383 háziorvos (86,2 százalék) tagja már az EESZT rendszerének. Ónodi-Szűcs Zoltán azt is elmondta, eddig közel 70 ezer e-receptet váltottak már ki Magyarországon.
Az EESZT-hez idén november elsejéig minden adatszolgáltatásra kötelezett közfinanszírozott egészségügyi ellátó és a gyógyszertárak számára kötelező a csatlakozás, a következő egy éven belül pedig minden a magánszférában működő egészségügyi szolgáltató és az Országos Mentőszolgálat is a rendszer része lesz.
Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztosa előadásában alapvető célnak nevezte, hogy a sürgősségi ellátás terén világos struktúra alakuljon ki a fővárosban. A tervezett három térség élén egy-egy a legsúlyosabb esetek ellátására képes centrum áll, ehhez csatlakoznak a társkórházak, valamint a speciális szaktudással vagy rehabilitációs kapacitással rendelkező intézmények. A miniszteri biztos arról is beszélt: a rendelkezésre álló mintegy 21 milliárd forintos orvostechnológiai források csaknem egyhatodát információtechnológiai fejlesztésekre fordítják majd.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese szerint nagy kihívás lépést tartani az infokommunikációs fejlesztésekkel. A kórházszövetség olyan kezdeményezések élére kíván állni, amelyek elősegítik a hiteles orvos-beteg kommunikációt.
Máté Attila, az eHealth munkacsoport vezetője kiemelte: az e-egészségügy iparág átszövi az élet minden területét, ezért szakmai párbeszédre van szükség az ágazatban. Úgy fogalmazott: az informatika összeköti a gyógyulni vágyó beteget a gyógyulásért felelős szakemberrel.
A balatonfüredi Infotér konferencia nulladik napján rendezett eHealth konferencián az e-egészségügy jövőjét meghatározó ügyekről és a már megindult projektek bemutatásáról esett szó. Délután szekcióüléseken tekintik át az Állami Egészségügyi Ellátó Központ irányítása alatt megvalósuló ágazati eHealth fejlesztéseket, valamint a kórházi informatika új kihívásaival is foglalkoznak.
