IoT - Hol van ebben az üzlet?

A digitális forradalom, amely évtizedek óta zajlik jelentős változást eredményezett a világban. A digitalizáció felgyorsulása nagymértékben befolyásolja az üzleti, a tudományos és a társadalmi életet is. A dolgok internetre kerülése megváltoztatja a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig mindent átformál. A jövő biznisze az emberiség a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét. Az ipar, a gazdaság fejlődéséhez szükséges irányvonal - Széchenyi után szabadon - digitálisan kiművelt emberek sokaságára van szükség ahhoz, hogy egy nemzet gazdasági ereje növelhető legyen.

Ennek első megvalósítási pontja, az alapvető oktatási rendszer megváltoztatásában van, hogy az alapkompetenciák elsajátítása, a felhasználói ismeretek bővítése és az informatikus képzés megújítása létrejöhessen. Az alap felhasználói tudáson túl, fontos a magasan képzett digitális szakemberek, informatikusok, mérnökök képzése is, hiszen a ismert statisztikai adatok szerint 30 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, ami az ipar 4.0 programot is lassítja, hiszen a digitalizáció az iparban is hiányos. Emellett a hozzáadott értékkel bíró termelés tekintetében is fontos a digitális készségek, tudás fejlesztése. A digitális kompetenciák fejlesztése jó hatással van a vállalkozói kultúrára, nem csak informatikusok szintjén, hiszen a gazdasági élet minden szegmensét átjárja a digitalizáció, így alacsonyabb képzettséggel rendelkezőknek is szükségük van digitális készségekre. Ha megnézzük, hogy a digitalizáció, milyen új technolóógiákat hoztak, amik a IV. ipari forradalmat kirobbantották, akkor azt látjuk, hogy ezeknek a használatához, továbbfejlesztéséhez bizony új szakemberekre van szükség. Vegyük akár a kiterjesztett, virtuális valóságot, a mesterséges intelligenciát, a szoftvereket, egyre bonyolultabb és újabb ismereteket kell megszereznünk, hogy prosperáljunk. Az automatizációval, a robotokkal kapcsolatban rendre felbukkan az az analógia, hogy miközben a robotok elveszik a munkánkat, új szakmákra is szükség lesz, olyanokra is, amiket ma még csak nagyjából tudunk elképzelni. A virtuális valóság mérnök munkája még behatárolható, virtuális valóságokat tervez, de mit csinál egy mood menedzser? Felel azért, hogy a vállalatnál mindenki jól érezze magát. A digitális transzformáció hatása az emberekre pont az, hogy egyre nehezebben dolgozzák fel a hétköznapokat, így coachokra, terapeutákra és mindenféle furcsa szakemberre lesz szükségük. Vagy épp az orvostudományban is lehetnek új szakmák, mint a bio-infomratikus - aki a testünkben lévő chipeket koordinálja, szervizeli -, vagy preventív orvos, aki már azelőtt megelőző terápiát javasol, hogy tüneteink lennének, esetleg egy 3D-szerv tervezőmérnök, aki új májat, tüdőt vagy épp végtagot tervez nekünk.

Fontos megérteni, hogy a dolgok internete nem a dolgokról, hanem a szolgáltatásokról szól. Az IoT alapvető értéke, hogy a vállalatok statikus termékeit képes átalakítani dinamikus szolgáltatássá. A termelőtevékenységről szolgáltatásra való átálláshoz szükség van arra, hogy a vállalatok meghatározzák, milyen szolgáltatást kívánnak nyújtani. Kiváló példája ennek a Volkswagen Car-Net programja, ami elérhető iOS-re és Androidra, és 2014-es megjelenése óta egyre többet tud. Lekérhetjük a fedélzeti computer adatait, illetve az autó pontos helyzetét, illetve bekapcsolhatjuk a fényeket és a kürtöt és, ha nem találnánk a kocsit a parkolóházban. Az applikáción keresztül távolról indíthatunk ablakfűtést, klimatizálást, de akár előre beállíthatjuk a navigációt, kérhetünk ajánlott indulási időt a Google adatbázisai alapján kiszámított forgalom függvényében, végül pedig nyomon követhetjük az autó mozgását, ha éppen más használja azt.

A világ minden táján és minden iparágban vállalatok ezrei bizonyítják, hogy az IoT több mint hype, hiszen jelentős hatást gyakorol az összes iparágra, mint a mezőgazdaság, az egészségügyi ellátás, a szállítás, az oktatás, a közművek és még sok más.

A teljes cikk