Híd a technológia és a társadalom között
Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók? A HunAIFA projekt részleteiről Darázs Lénárd és Badinszky Áron számolnak be.
A HunAIFA (Hungarian AI Factory Antenna) az EuroHPC Joint Undertaking 13 kiválasztott európai központja között kapott helyet, ezzel Magyarország is aktív szereplőjévé válik a kontinens mesterséges intelligencia-fejlesztéseinek. A 10 millió eurós költségvetésű projektet a HUN-REN vezeti, konzorciumi partnerei között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a SZTAKI, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Neumann Technológiai Platform szerepelnek.
A HunAIFA a németországi JUPITER AI Factory-hoz kapcsolódik, és célja egy fenntartható, HPC-gyorsítású MI-infrastruktúra kialakítása Magyarországon. A rendszer „one-stop-shop” módon biztosít majd hozzáférést a HUN-REN Cloudhoz, valamint a Jülich Szuperszámítógép Központ (Forschungszentrum Jülich)erőforrásaihoz – ez utóbbi a világ negyedik legerősebb számítógépét üzemelteti.
„Az ELTE egyedülállóan széleskörű kompetenciával rendelkezik a mesterséges intelligencia területén. Nem véletlen, hogy az egyetemen elindult egy ezzel kapcsolatos multidiszciplináris zászlóshajó program is” – hívta fel a figyelmet Darázs Lénárd, az ELTE rektora a projektet bemutató videóban.
Ennek megfelelően az egyetem kiemelt szerepet vállal az Antenna projekt oktatási és társadalmi pillérének megvalósításában. Az ELTE vezeti a kompetenciafejlesztési és képzési programot, amely a tervek szerint mikrotanúsítvány-alapú modulokkal segíti majd a vállalati szereplők és közintézmények, a kutatók és a hallgatók MI-ismereteinek bővítését. Emellett az ELTE jogi és etikai szakértői a mesterséges intelligencia felelős, szabályozott alkalmazását támogató keretrendszerek kidolgozásában is közreműködnek.
„A fő célunk az, hogy megismertessük a mesterséges intelligenciában rejlő potenciált, lebontsuk az azzal kapcsolatos előítéleteket, segítsünk a társadalmi szintű megértésnek a növelésében. Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a mesterséges intelligencia terjedése, illetve az előnyeinek a kihasználása elsősorban nem technológiai, hanem szemléletmódbeli akadályokba ütközik” – összegezte a célokat Badinszky Áron, az ELTE Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Projekt koordinálásáért felelős rektori biztosa.
A program nemcsak az egyetemi és ipari szféra közötti kapcsolatokat erősíti, hanem hosszú távon hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország ne csupán az MI-technológiák felhasználója, hanem alakítója is legyen.
