Betegéletút elemzése MI-vel
A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Mesterséges Intelligencia kutatócsoportja a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársaival együtt olyan átfogó egészségügyi életútelemző adatplatformot épít, amely lehetővé teszi a betegségek korai felismerését, egyénre szabott kezelési tervek kialakítását, és támogatja az egészségügyi rendszerek hatékonyabb működését. Mindehhez beveti a mesterséges intelligenciát is, írja az Origo.
„A munkacsoport célja, hogy azok az adatok, amelyek az egészségügyi ellátórendszerben már több, mint egy évtizede gyűlnek, végre hasznosuljanak a közvetlen orvosi ellátásokban, a kutatásokban és az egészségpolitikai döntésekben”, mondta a kutatócsoport képviselője, Csiszárik Adrián.
„A csoport törekvése, hogy minden olyan releváns egészségügyi információ, amely rendelkezésre áll egy emberről, legyenek azok korábbi betegségek, beavatkozások, laboreredmények, zárójelentések, gyógyszerkiváltások vagy gyógyszerérzékenység, megjelenjenek az orvos képernyőjén. Egyetlen kattintással elérhető legyen egy átfogó kórtörténet a háziorvosnál, a szakorvosi rendelésen vagy akár egy esethez induló mentő mentőorvosának tabletjén”, tette hozzá Kőrösi-Szabó Péter, a Rényi AI kutatója.
A munkacsoport azon dolgozik, hogy minél többféle információ becsatornázható legyen a rendszerbe. Saját gyűjtésű adathalmazon olyan mesterséges intelligencia alapú megoldást is építettek, amely képes az eddig csak PDF formátumban elérhető eredményeket az elemzéshez szükséges formára alakítani. Ez megteremti a technikai lehetőségét annak, hogy akár az EESzT-ben fellelhető laboreredmények is az adatplatformba kerülhessenek.
„A sokféle és nagy mennyiségű adattal olyan modelleket készíthetünk, amelyek előre jelezhetik egyes betegségek megjelenésének vagy súlyosbodásának megnövekedett kockázatát, az egészségromlást, és ezek a figyelmeztetések is megjeleníthetők az orvos képernyőjén, ezzel elősegítve a megelőzést vagy az időben történő beavatkozást”, emelte ki Kőrösi-Szabó Péter.
A rendelkezésre álló adatok lakosságszintű kutatásokra is lehetőséget adna, írja a lap.
