Az új technológiák drasztikusan átalakították a kézsebészeti rendelők betegforgalmát
Az okostelefonok elterjedése és a legújabb technológiai trendek teljesen új módon kialakuló túlterheléses panaszokat hoztak a kézsebészeti szakrendelőkbe. A szakértők szerint a mozdulatok monotonitása és a folyamatos statikus terhelés már nemcsak az irodai dolgozókat, hanem a fiatalabb generációkat és a digitális alkotókat is sújtja.
Azt gondolnánk, hogy a digitalizáció és különösen a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazásával a szellemi munka automatizálása csökkenti a fizikai megterhelést. A tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy a fejlesztők, tartalomgyártók és elemzők ma sokkal hosszabb ideig végeznek megszakítás nélküli, nagy sebességű billentyűzet- és egérmunkát, mint korábban bármikor. Az elsődleges gondot az okozza, hogy az AI-val való folyamatos interakció, a promptolás és a kódjavítás során elmaradnak a korábbi természetes mikroszünetek.
Nem sokkal jobb a helyzet azoknál, akik nemcsak beszélgetésre használják a mobiltelefonjukat. Az okostelefon okozta hüvelykujj-problémák, a „görgető ujj” 2026-ra népbetegséggé vált. Az okostelefonok növekvő kijelző mérete és a napi több órás képernyőidő ugyanis teljesen szokatlan biomechanikai terhelést ró a hüvelykujjra. A folyamatos pötyögés és a lefelé görgetés során a hüvelykujj alapízülete extrém szögben feszül be, ami korai kopáshoz és ínhüvelygyulladáshoz vezethet. A köztudatban már megjelentek a kifejezések, mint a „texting thumb” (üzenetküldő hüvelykujj) vagy a “mouse wrist” (egérhasználat következtében kialakuló csuklófájdalom), „smartphone pinky” (a telefon alsó élét tartó kisujj deformitása és fájdalma), amelyek pontosan leírják a modern eszközhasználat fizikai következményeit.
„A generatív AI korában a kézhasználat jellege megváltozott: nem ritkábbá, hanem intenzívebbé és folyamatosabbá vált. A gondolkodási szünetek hiánya miatt a kézfej apró ízületei és ínai órákon át nem pihennek. Ennek egyenes következménye az ínhüvelygyulladás, a teniszkönyök, a pattanó ujj, porckopásos fájdalmak és a kéztőalagút-szindróma megjelenése olyan fiatal szakembereknél is, akiknél korábban ez nem volt jellemző” – mutat rá dr. Hetthéssy Judit Réka PhD, a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem egyetemi adjunktusa, kézsebész szakorvos.
Természetesen nem kell lemondani a modern technológia vívmányairól, de a kézsebész szerint a tudatos használat elengedhetetlen a maradandó károsodások elkerüléséhez.
„A digitális kor kézproblémái nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan, mikrotraumák sokaságaként alakulnak ki. A jó hír azonban az, hogy a szervezetünk időben jelez. Ha nem hagyjuk figyelmen kívül az első zsibbadó, feszülő, fájdalmas érzést, az esetek döntő többségében műtét nélkül, életmódbeli korrekcióval, ergonómiával és célzott gyógytornával a tünetek kezelhetővé válnak. A kéz az egyik legösszetettebb és legprecízebb eszközünk – vigyázzunk rá a digitális térben is!” – összegezte Hetthéssy Judit Réka.
A kézsebész tanácsai a megelőzéshez és kezeléshez:
• Szünetek: 45–60 percenként legalább 5 perc aktív kézfej- és csuklónyújtást alkalmazzunk.
• Ergonomikus munkakörnyezet: Használjunk vertikális egeret, csuklótámaszt és ergonomikus billentyűzetet!
• Kétkezes telefonhasználat: Kerüljük az egykezes görgetést a nagy kijelzőkön és használjuk a másik kéz mutatóujját!
• Időben kért segítség: Tartós fájdalom, kattogó érzés vagy éjszakai zsibbadás esetén forduljunk szakorvoshoz. A korai szakaszban a fizioterápia, gyógytorna, gyulladáscsökkentők alkalmazása és az éjszakai rögzítők szinte mindig gyógyulást hoznak. Ha a konzervatív kezelés nem hoz enyhülést, egy rövid, rutinszerű kézsebészeti beavatkozással kezelik a kialakult elváltozást.
