Etikai kódex az MI alkalmazására
Etikai határvonalakat húzott a Bosch a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával kapcsolatban, közli a GyártásTrend.
A Bosch MI etikai kódexének alapelve, hogy az MI-alapú döntéseket mindig az emberek ellenőrzik. „A mesterséges intelligenciának az embereket kell szolgálnia. MI etikai kódexünk egyértelmű iránymutatást ad munkatársainknak az intelligens termékek fejlesztése során” – hangsúlyozta Berlinben Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke a vállalat éves IoT-konferenciája, a Bosch ConnectedWorld (BCW) megnyitóján. „Az a célunk, hogy az emberek megbízzanak az MI-alapú termékeinkben.”
A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú technológia a Bosch számára. A vállalat célja, hogy 2025-re minden terméke mesterséges intelligencia alapú legyen vagy annak segítségével fejlesszenek, illetve gyártsanak mindent. A Bosch célja, hogy az MI-termékei biztonságosak és érthetőek legyenek. „Ha a mesterséges intelligencia egyfajta ’fekete doboz’, az emberek nem bíznak benne, márpedig a bizalom meghatározó jelentőségű a hálózatba kapcsolt világban” – mondta Michael Bolle, a Bosch digitális és technológiai igazgatója. A Bosch célja, hogy megbízható MI-alapú termékeket kínáljon. Etikai kódexe a vállalat „Életre tervezve” mottóján alapul, amely a folyamatos innovációra törekvést társadalmi felelősségvállalással ötvözi. A következő két év során a Bosch húszezer munkatársát képezi a mesterséges intelligencia alkalmazására, az oktatási programnak pedig része lesz a Bosch MI etikai kódexe is, amely a technológia felelősségteljes használatára ösztönöz.
A mesterséges intelligencia a haladás és a növekedés globális hajtóereje. A PricewaterhouseCoopers előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia 2030-ig Kínában 26, Észak-Amerikában 14, Európában pedig mintegy 10 százalékkal növeli a bruttó hazai összterméket (GDP). Az MI segíthet napjaink kihívásaiban – például az éghajlatvédelmi intézkedések esetén – és az eredmények optimalizálását olyan területeken, mint az orvostudomány, a közlekedés, vagy a mezőgazdaság. A nagymennyiségű adat elemzésével az algoritmusok képesek maguktól döntést hozni, és azt megindokolni. A Bosch már a kötelező érvényű EU-szabványok bevezetése előtt úgy döntött, hogy foglalkozik az MI-technológia alkalmazása kapcsán felmerülő etikai kérdésekkel. Ennek morális alapjául az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített értékek szolgálnak.
A Bosch MI etikai kódexe szerint a mesterséges intelligencia nem hozhat embereket érintő döntéseket emberi felügyelet nélkül, sőt az MI eszközként kell, hogy segítse az embert. Három lehetséges megközelítést írnak le, amelyek közös vonása, hogy az embernek mindig kontrollálnia kell a Bosch által fejlesztett MI-alapú termékek döntéseit. Az első megközelítésben (Human-in-Command) a mesterséges intelligencia kizárólag segítségként szolgál – például olyan döntéstámogató rendszerekben, amelyek tárgyak vagy élőlények megkülönböztetésében segítik az embert. A második forgatókönyv (Human-in-the-Loop) szerint az intelligens rendszer önállóan hoz döntéseket, ám ezeket bármikor felülbírálhatja az ember. Jó példa erre a részlegesen automatizált vezetés, amelynek során a sofőr közvetlenül beavatkozhat, például a parkolási asszisztens működése esetében. A harmadik megközelítést (Human-on-the-Loop) olyan intelligens alkalmazásokban használják, mint például a vészfékrendszerek. A szakemberek itt bizonyos paramétereket határoznak meg a fejlesztés során, ám a döntéshozatali folyamatba nem tudnak beavatkozni. Ezek a paraméterek szolgálnak a mesterséges intelligencia azon döntéseinek alapjául, hogy adott esetben aktiválja-e a rendszert vagy sem. A fejlesztőmérnökök utólag ellenőrizhetik, hogy a gép a korábban beállított paramétereknek megfelelően működött-e, és ha szükséges változtathatnak rajtuk.
