Az adatvezérelt rendszerek rejtett kockázatai
A Lancet átfogó elemzése szerint a digitális technológiák egészségügyi hatásait téves csupán egyéni képernyőidőként vagy eszközhasználatként értelmezni, hiszen a mögöttük húzódó üzleti modellek és digitális struktúrák rendszerszintű közegészségügyi kockázatokat hordoznak, írja a Portfolio.
A digitális ökoszisztéma működése mélyrehatóan formálja a társadalom egészségét, amiért a Lancet orvostudományi folyóirat a digitális egészségmeghatározók fogalmát vezette be. Ez a megközelítés eltávolodik a technológiaellenes moralizálástól, elismerve a telemedicina és a távmonitorozás valós előnyeit, miközben rávilágít az adatkezelési és platformlogikai veszélyekre.
A digitális szociotechnológiai rend politikai normákból, profitorientált gazdasági logikából, fizikai infrastruktúrából és társadalmi gyakorlatokból áll össze. Ebben a környezetben az emberi viselkedés adatifikációja, az algoritmikus döntéshozatal és a platformfüggőség nem csupán az egyéni felhasználói élményt befolyásolja, hanem komoly egészségügyi és szociális terheket is ró a társadalomra.
A magánplatformok üzleti sérülékenysége közvetlenül fenyegetheti a közellátást és az adatbiztonságot. A 23andMe genetikai cég csődje 15 millió ember érzékeny adatainak sorsát kérdőjelezte meg, míg a Babylon Health összeomlása Ruanda AI-alapú alapellátási rendszerét rázta meg. Mivel az oktatás és az egészségügy egyre jobban támaszkodik a piaci szereplők infrastruktúrájára, az üzleti zavarok közvetlen társadalmi sebezhetőséghez vezetnek. Ráadásul az adatközpontok energiaigénye és az eszközgyártás környezeti terhei a globális egészséget is veszélyeztetik.
A kutatók szerint a digitális rendszerek szabályozása a tiszta levegőhöz vagy a lakhatáshoz hasonlóan alapvető egészségügyi kérdés, amely messze túlmutat a puszta adatvédelmen, írja összefoglalójában a Portfolio.
