Zacher Gábor a Covid-járvány hatásairól
Felkavarta a kétéves koronavírusos időszak az emberek testi és lelki működését, mert nem szeretjük a hirtelen változásokat – idézi Zacher Gábor toxikológus előadását a BAMA.
Zacher Gábor szerint a függőségről – tévesen – általában csak negatív dolgokra asszociálunk, pedig a szó önmagában ragaszkodást jelent. Ha az embereket megkérdezzük, hogy mi jut eszébe a függőségről, akkor jellemzően azt mondják, hogy az alkohol, kábítószer, szerencsejáték, dohányzás, kávé az, amitől függővé válhatunk. Ebből az ötből négyet negatív előjellel használjuk. A függőség szóból negatív dolgok következnek, miközben a szó maga csak ragaszkodást jelent, tehát nincsen sem pozitív, sem pedig negatív jelentése. Nem kell feltétlenül minden függőségnek negatívnak lennie, ha egy keretrendszeren belül tudjuk a saját életünket tartani – vélekedett a szakembereyg villányi rendezvényen a BAMA tudósítása szerint.
A toxikológus szerint Magyarország azért 9,7 millió függő országa, mert „ha saját magunk elé tükröt tartunk, akkor 4-5 függőséget mindenki fel tudna sorolni”. Magunkról azonban nem szívesen mondjuk ki, hogy függők vagyunk. Inkább azt mondjuk, hogy bármikor abba tudjuk hagyni, de a „bármikor” jellemzően nem jön el soha.
Az influenszerek, közösségi oldalakat uraló véleményvezérek a népegészségügyi folyamatokra is hatással vannak. Erre példaként Zacher Gábor elmondta, hogy amikor Cristiano Ronaldo az egyik sajtótájékoztatóján a kólát egy fintorral félretette, és az ásványvizet tette maga elé, ötmillió dollárt esett a Coca Cola részvénye, mert annyian követték a példáját. Ha a hozzá hasonló véleményvezérek a szűrővizsgálatokra vagy az egészségmegőrzésre hívnák fel a figyelmet, leginkább a példamutató magatartásukkal, akkor annak is óriási befolyása lenne – vélekedett.
Európában a 7-8. helyen áll Magyarország az alkoholfogyasztásban. Ha a Hévízi-tóban víz helyett 96 százalékos alkohol lenne, akkor Magyarország ezt évente háromszor kiinná – fogalmazott Zacher.
Szintén európai viszonylatban az 5. legdohányosabb nemzet vagyunk. Ma már végtelen tárháza van a hagyományos dohányzáson túl az olyan eszközöknek, amelyek a nikotinfüggőséget segítik. A fiatalok körében most nagyon népszerű manórúdról (Elf Bar) szerinte Magyarország rossz kommunikáció folytat, mert ködösít arról, hogy pontosan milyen anyagok milyen arányban fordulnak elő az Elf Barokban. A hazai tájékoztatás a benne lévő nikotin mennyiségével foglalkozik, miközben ennél sokkal veszélyesebb anyagok találhatóak benne, amivel lehetne érvelni ellene.
A svédek hatékonyabban kommunikálnak: a fiatalok dohányzási szokásait pozitívan befolyásolta az a mondat, hogy „ha dohányzol, büdös leszel”. Itthon is hatottak az elrettentő képek a cigisdobozokon, és a tényadatok. Az Elf Barokkal kapcsolatban viszont egyelőre nincs jó mondat, amivel lehetne elrettenteni. Magyarország olyan mondatokkal próbálja a fiatalokat tiltani az Elf Bar használatától, mint: „megszívhatod, ha megszívod”, vagy „akarod egy manó rúdját szívni?”, de nyilvánvalóan ezek nem azok a mondatok, amikkel józan gondolkodásra és jó döntések meghozatalára lehetne őket ösztönözni.
