Gyógyítás
Új antibiotikum kerestetik. I. rész
2009. december 06. 10:44
Egyre kevesebb új antibiotikumot törzskönyveznek az utóbbi két évtizedben – holott azt gondolhatnánk, hogy az innovatív gyógyszercégek látnak fantáziát a mindinkább terjedő antibiotikum-rezisztencia leküzdésében.
Az 1983 és 2002 közötti időszakot ötéves periódusokra osztva kiderül, hogy az elmúlt húsz esztendőben lassan, de biztosan kevesebb mint felére csökkent a piacra került új antibiotikumok száma: 1983–1987 között 16 szer kapott forgalomba hozatali engedélyt az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságtól (FDA), 1988–1992 között 14, 1993–1997 között 10, végül 1998–2002 között már csak 7.
Pedig nem egyszerűen új antibiotikumokra, hanem új antibiotikum-csoportokra lenne szükség, hiszen a rezisztencia gyakran nemcsak egy adott szerre, hanem az egész hatástani csoportra irányul. Az ok nem a hatóság túlzott szigora – a nagy gyógyszercégek többsége leépítés vagy eladás révén megválik antibiotikum-kutató részlegétől. Az Aventis és a Roche spin-off vállalkozások kezébe adták a fertőzésellenes üzletágat, a GlaxoSmithKline jelentősen csökkentette ez irányú kutatási tevékenységét, míg a Bristol-Myers- Squibb, az Eli Lilly, a Wyeth és a Procter and Gamble már egyáltalán nem foglalkozik antiinfektív szerek kutatásával. Az 1980 és 2003 között piacra került antibiotikumokat felfedező 15 legnagyobb cég 2004-es kutatási portfóliójának már csak 1,6 százalékát tették ki az antibiotikumok. Ez összesen 5 új hatóanyagot jelentett.
Mindazonáltal e nagyvállalatok nem voltak közönnyel vádolhatók a fertőző betegségeket illetően: kutatási szakaszban lévő innovatív molekuláik 5,4 százaléka antivirális szer volt. Kicsit kedvezőbb a 4–5 évvel ezelőtti kép, ha kisebb cégek kutatási programját is górcső alá vesszük: így a preklinikai fejlesztéstől a regisztráció előtti fázisig tartó állomásokon 70, többségében Gram-pozitív baktérium elleni antibiotikum-jelölt volt, ezek közül 13 tartozott 5 új hatástani csoportba.
A szeptember 17-én Stockholmban rendezett „Innovative Incentives for Effective Antibacterials” elnevezésű konferenciára az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) munkatársai friss, átfogó gyógyszerkutatási adatbázis-elemzést készítettek. Eszerint a humán kipróbálás valamely szakaszától a regisztráció előtti fázisig tartó állomások valamelyikén 90, többségében a Gram-pozitív baktériumok elleni antibiotikum-jelölt található. Ezek közül 66 új hatóanyag, de mindössze 15-ről mondható el, hogy az eddig ismertekhez képest új hatásmechanizmussal pusztítaná el a rezisztens baktériumot – infúzióban adva. Háromnak már a hatóságok előtt van a törzskönyvi kérelme.
A harmadik generációs cefalosporinokkal szemben a baktériumok elsősorban az azokat lebontó széles spektrumú béta-laktamáz enzimek termelésével védekeznek, de akad olyan baktérium is, amely külső membránjának áteresztő képességét csökkenti vagy kipumpálja magából (efflux) a gyógyszert. Amerikai kutatók idén szeptemberben tették közzé a Science hasábjain felfedezésüket, miszerint a baktériumok által termelt nitrogén-monoxid fokozhatja a kórokozók ellenálló képességét, mégpedig az őket érő oxidatív stressz csökkentése, illetve a számukra toxikus anyagok kémiai szerkezetének megváltoztatása révén. |
Medical Tribune