Több élődonoros szervátültetésre lenne szükség
Interjú Járay Jenő professzorral
A szervátültetés egyértelműen költséghatékony beavatkozás. Egy középkorú veseátültetett beteg például átlagosan kétszer tovább él, mint a művesén kezelt páciensek, ráadásul a társadalomnak is tizedébe kerül a műtét, mint a tartós dialízis – mutatott rá Járay Jenő, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója, akit a magyarországi szervátültetésekről kérdezett az MTI munkatársa.
– Az 1994-ben megnyílt klinika első vezetője, Perner Ferenc egyetemi tanár után 2003-ban került Ön az intézmény élére. Mely szervek átültetését végzik itt?
– A Transzplantációs Klinikán a hasi szervek, a máj, a vese és a hasnyálmirigy, illetve kombinált műtétnél a vese, hasnyálmirigy és nyombél átültetésére van lehetőség. Magyarországon a szívátültetések a szívsebészeten zajlanak, új tüdőt pedig Bécsben kapnak a magyar betegek, egy megállapodás alapján. A szív, tüdő és a máj transzplantációja életmentő beavatkozás, a veseátültetéssel és a hasnyálmirigy átültetésével a páciens életét hosszabbítjuk meg, illetve életminőségét javítjuk. A kombinált vese-hasnyálmirigy-nyombél átültetést azokon végezzük, akik egyes típusú cukorbetegségben szenvednek (melyet inzulinnal kezelnek), és veseelégtelenség jelentkezett náluk. A sikeres transzplantáció után nem kell inzulint kapnia a páciensnek.
– Hogyan és hol kezdődtek a szervátültetések?
– Kevesen tudják, hogy egy magyar származású sebész, Ullmann Imre végezte a világ első veseátültetését egy kutyán, 1902-ben, Bécsben. Ő Pécsett született, itt is járt gimnáziumba, majd Bécsben szerzett orvosi diplomát.
– És a magyarországi kezdetek?
– Magyarországon 1962-ben, Szegeden hajtották végre az első veseátültetést. Egy testvérpár egyik tagjának volt szüksége a szervre, másikuk volt az adományozó. Ez akkor a 38. ilyen beavatkozás volt Európában, sajnos a megfelelő szerek hiányában a beültetett vese kilökődött 95 nap után. Ezután évtizednyi csend következett a transzplantációk területén, majd 1973-ban volt az első sikeres veseátültetés, azóta pedig már mintegy 4000. Nagy előrelépést jelentett a hatvanas években két gyógyszer, a Prednisolon kortikoszteroid és az Immuran elnevezésű immunszupresszáns együttes bevezetése a műtét utáni kezelésbe. A nyolcvanas évek elején pedig jött a ciklosporin, amely 30 százalékkal növelte a túlélés valószínűségét valamennyi szerv átültetése után. Ekkortól vált klinikai gyakorlattá a máj és szív, majd a kilencvenes évek közepétől a tüdő transzplantációja.
– Hány éves korban lehet – már és még – például vesét átültetni?
– A legfiatalabb páciensünk három és fél éves volt, a legidősebb 79 körül. Nincs fölső korhatár, mindenki kaphat vesét.
– Hány transzplantációs műtétet végeznek évente?
– Bécsben évente 6-10 magyar kap új tüdőt, Magyarországon évente 22–24 szívátültetés történik, kellene 60, májra várnak 80–90-en, ehhez képest évente 47–50 transzplantáció zajlik, de 120-at kellene elvégezni, vesére vár körülbelül 600 ember, művesén dializálnak 6200-at, évente 300 veseátültetés van. Hasnyálmirigyre vár 8–10 páciens, évente 6–8 műtét történik.
– Mekkora az élődonoros átültetések aránya?
– Az arányuk csekély. Magyarországon eddig három volt, kettő sikeres, az egyik beteg, egy kislány azonban meghalt, mert olyan vírusos fertőzésben szenvedett, mely az új szervet is megtámadta. Az élődonoros vesetranszplantáció aránya a korábbi 5 százalékról mostanra 9 százalékra nőtt. Leginkább a fejekben, a gondolkodásban van gond ezzel kapcsolatban. Hiányzik a felvilágosítás, először a belgyógyász és háziorvos kollégákkal kell megértetni, hogy mennyire fontos a betegek tájékoztatása. Tapasztalatom szerint az emberek, amikor megkapják a megfelelő információkat az élődonoros átültetéssel kapcsolatban, nem zárkóznak el, örömmel ajánlják fel a családtagok átültetésre alkalmas szerveiket. Műtéti kapacitás is van, nincs felső határ megszabva a veseátültetésekre. Sem pénzügyi, sem jogszabályi akadály nincs ebben az esetben, csak jobban figyelni kellene rá.
– Melyik szerv átültetése a legnehezebb?
– Műtétként legbonyolultabb a máj transzplantációja. Sebésztechnikailag, az altatóorvos és az ápolás szempontjából egyaránt nagyon nehéz, talán a legnagyobb hasi műtét.
– Várható-e a szervátültetések területén további újdonság?
– Kombinált átültetéseket – szív-vese vagy máj-vese – már most is végzünk, ezek száma gyarapodhat. De igazán a gyógyszerelés változik viharsebességgel. Az immunszupresszorok egyre specifikusabbak, csökkenhet a krónikus - szerven belüli elváltozásból adódó - kilökődések aránya. A heveny kilökődés, amely korábban a szervek kilökődésének többségét okozta, ma 10-15 százalékban jelentkezik, de ezeket is megfordíthatjuk időnként. Csökkenhet a kilökődést gátló szerek mellékhatása is a jövőben.
Forrás: Mátay Anna, MTI
