Gyógyítás
Sztatinokkal a nyaki verőerek meszesedése okozta kockázat mérsékléséért
Az atorvasztatin-terápia a lipidszint erőteljes csökkentése révén mérsékli a keringési események kockázatát, függetlenül attól, hogy a nyaki verőerek meszesedése következtében létrejött-e szűkület is vagy nem.
Korábbi vizsgálatok szerint sztatinok adásával csökkenthető a stroke előfordulása koronária-betegségben, illetve ateroszklerózisra hajlamosító tényezők meglétekor. A Stroke Prevention by Agressive Reduction in Cholesterol Levels (SPARCL) tanulmány azt igazolta, hogy az atorvasztatin (napi 80 mg-os adagban) a lipidszint erőteljes csökkentése révén 16 százalékkal mérsékli a stroke kockázatát, és alkalmazásakor 35 százalékkal lesz kisebb a nagy koronária-események előfordulása. A SPARCL vizsgálatban a besorolási feltételeknek megfelelő betegek véletlen besorolás alapján napi 80 mg atorvasztatint vagy placebót kaptak.
A SPARCL vizsgálat elsődleges végpontja (fatális és nem fatális stroke) szempontjából nem találtak különbséget attól függően, hogy fennállt-e a nyaki verőér szűkülete vagy sem. A nyaki verőér szűkülete esetén kifejezettebbnek bizonyult a terápiás haszon, amennyiben a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris eseményeket együttesen elemezték. A carotis-sztenózisban szenvedő betegek csoportjában az atorvasztatin 33 százalékkal mérsékelte a bármely okból kialakuló stroke esélyét és 43 százalékkal a súlyos koronária-események kockázatát. Az atorvasztatin-csoportba sorolt betegek 56 százalékkal kisebb valószínűséggel szorultak a későbbiekben revaszkularizációs beavatkozásra, mint a placebocsoport tagjai.
A Stroke című lapban közzétett eredmények azt igazolják, hogy az atorvasztatin-terápia a lipidszint erőteljes csökkentése révén mérsékli a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris események kockázatát, függetlenül attól, hogy az atherosclerosis carotis-sztenózisban is megnyilvánul-e vagy sem. A nyaki verőér szűkülete esetén ugyanakkor nagyobb a későbbi kedvezőtlen események abszolút kockázata is, nem meglepő tehát, hogy a betegek ezen alcsoportjában erőteljesebb javulásra számíthatunk az összes szív- és érrendszeri esemény vonatkozásában. Az eredmények alapján a sztatincsökkentő gyógyszerek szerepet kaphatnak a későbbi stroke- és tranziens iszkémiás akkak epizódok kivédésében.
Dr. Simonfalvi Ildikó
