Szlávik János szerint ezért aggasztó a majomhimlő

Szlávik János hangsúlyozta, hogy a majomhimlőt a 2000-es években több alkalommal is behurcolták Európába és az Egyesült Államokba. A betegek még a lappangási fázisban utaztak haza, de hazaérkezésük után másnak nem adták át a fertőzést.

Ezzel szemben Szlávik János szerint a mostani páciensek közül csak egyről lehet biztosan tudni, hogy előtte járt Afrikában. Emiatt a tudósok attól tartanak, hogy a vírus mutálódhatott, és ennek következtében gyorsabban terjedhet az emberek közt. Az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál – tette hozzá.

Az infektológus szerint egyelőre kicsi az esélyt arra, hogy a majomhimlő a koronavírushoz hasonló járványt fog eredményezni, de nem árt figyelni a vírusra, mivel a legtöbb országban – például a portugáloknál és a spanyoloknál – még mindig nem tudják, hogy melyik páciens vihette be az országba a vírust.

Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintetett is találtak, aki nem az – hívta fel a figyelmet Szlávik János.

Az infektológus főorvos azt is elmondta, hogy a majomhimlő – a feketehimlőhöz hasonlóan – egy hosszú, akár 21 napos lappangási idővel kezdődik, és ezt követik a tünetek (láz, izomfájdalom, fejfájás, hátfájás, kimerültség). Különbség a fektehimlőhöz képest, hogy ennél a betegségnél a nyirokcsomó is megduzzad, valamint bárányhimlőszerű kiütések jelentkeznek először az arcon, majd az egész testen is. A kiütésekből hólyagok lesznek, amelyek elgennyesednek, végül kipukkadnak.

Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlőben halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs, a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású – mondta Szlávik János a Mandinernek.