Szívelégtelenség: látnak megoldást

Ma Magyarországon 250-300 ezer ember szenved szívelégtelenségben, s évente mintegy 30-35 ezer az újonnan diagnosztizált esetek száma - írják. A páciensek egyéves halálozása meghaladja a 25 százalékot.

A szívelégtelenség számos kardiológiai kórkép végstádiuma. Ekkor a szív már képtelen arra, hogy megfelelő vérmennyiséget továbbítson a test szervei és szövetei felé, ezáltal a szövetek oxigén ellátása megromlik. Leggyakoribb tünete a fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség, nehézlégzés, lábdagadás.
A szívelégtelenség kezelése összetett kezelési stratégiát kíván, ami a gyógyszeres kezelésen túl magában foglalja a különböző eszközös kezelési módok alkalmazását. Ezek javítják a betegek panaszait, életminőségét, s meghosszabbítják élettartamukat.  Azokban az estekben, amikor mindennek ellenére továbbra is súlyos panaszok állnak fenn, lehetőség lehet szívtranszplantációra. Emellett egyre nagyobb szerepet kap a hosszútávú, a beteg otthoni tartózkodását is lehetővé tevő műszívkezelés. Ezzel az eljárással javítható a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyei a későbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy végleges terápiaként szolgáljon. Világviszonylatban is sikernek számít, hogy Magyarországon megtörtént az első néhány sikeres tartós műszív terápia alkalmazása.
A kardiológiai társaság szerint a legszínvonalasabb terépia az úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon valósítható meg. Itt a gondozás sarkalatos pontja a betegoktatás is, amelyet a diagnózis felállítását követően azonnal meg kell kezdeni, ugyanakkor a beteg gondozása során végig folytatni kell.
Az elmúlt években az egyetemi klinikákon, kardiológiai centrumokban, számos megyei kórház kardiológiai osztályán alakultak meg szívelégtelenség ambulanciák, amelyek révén jó ellátáshoz jutnak a betegek, ugyanakkor csökken a szívelégtelenség miatti kórházi felvételek száma, s az abból adódó költség is. Utóbbit a közlemény az egészségügyi költségvetés 1-2 százalékára becsüli.