Szívbetegek veszélyben!

Hőségriadó, az eddigi forróság és nyomott levegő miatti kellemetlen közérzet egyre romlik, jobb, ha még a legelvakultabb napimádók, az extrém kihívásokat kereső sportolók, de pláne a krónikus, főleg szívbetegek tényleg odafigyelnek.

Amikor melegszik az idő, akkor a szervezet próbálja fenntartani a saját, eddigi napokban, hetekben beállított hőmérsékletét, és ez idős korban, illetve krónikus betegség alatt nehezebb. A szívnek többször kell összehúzódnia, egy perc alatt több vért próbál keringtetni, fáradtnak érezzük magunkat még akkor is, ha nem végzünk fizikai munkát.

Életmentő is lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait, a rekkenő hőség, erős napfény ugyanis nemcsak leégéssel fenyeget, de az egész szervezetünket próbára teszi. Hatására a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma és trombózis is gyakrabban jelentkezhet. Erősen izzadunk, ez már önmagában terheli a szívet. A napozás, de még az árnyékban pihenés is ártalmas lehet, különösen akkor, ha a levegő páratartalma is magas.

“Egyfelől a nagy meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat, a hősokk a legsúlyosabb következménye, amikor a szervezet fehérjéi szinte “megfőnek”, ez pedig infarktusszerű tüneteket okozhat. De semmi köze a szívhez, az egész szervezet háztartását borítja fel és ezzel tragédiát okozhat. Ami közvetlenül a szív- és érrendszert érinti, a meleg az ereket kitágítja, így a koszorúérbetegeknek még jó is, viszont ez a szokásosnál is jobban terheli a szívet. A hőség a szívet nagyobb munkára készteti, a vízháztartást is könnyen felboríthatja, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes. Főleg a rendszeres vízhajtók szedése mellett. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül megtörténhet. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb “csatornákon” szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót” - figyelmeztet dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

“Az időjárás csökkenti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás ingadozást okozhat, a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, változtassanak-e erre az időszakra az adagolásán, de semmiképpen se döntsünk magunk a készítmények elhagyásáról, csak mert éppen nincs panaszunk!” - mondja a kardiológus, aki külön figyelmeztet a sportolás veszélyeire is. “A szívbetegeknek is, akárcsak az egészséges embereknek szüksége van a rendszeres mozgásra, épp ezért kánikula idején mindenkinek figyelnie kell, hogy ezt mikor teszi, és hogy ne vigye túlzásba. Ilyenkor felerősödik az alapszabály: csak annyit, amennyi jól esik! A folyadékhiány pillanatok alatt kialakulhat, de a fizikai megterhelés hatására nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Többek között nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot. A hőség és edzés megnövelik a szervezet elektrolit igényét, amit a folyadékkal együtt folyamatosan pótolni kell. Mindezek mellett is fontos megfogadni: ne ebben az időben teszteljük a határainkat, próbáljunk ki extrém megterhelő sportokat, és akárcsak a napozásra, itt is igaz az az aranyszabály: 11 és 15 óra között lehetőleg maradjunk az árnyékban” - teszi még hozzá a főtitkár.

Túlélési tippek a www.szivderito.hu-tól a kánikula idejére:

1.    Tervezze újra a napjait! Ne most menjen nagyobb bevásárlást tartani, lekvárt főzni. Most pihenjen inkább, kímélje magát.

2.    Aki csak tud, maradjon hűvös helyen vagy árnyékban, használjon ventilátort vagy légkondicionálót, esetleg légkondicionált helyen töltsön el pár órát.

3.    Kerülje az aktív mozgást, sportolást a legmelegebb órákban! Sétáljon, sportoljon inkább napkelte vagy naplemente után.

4.    Nedves ruhával törölgesse az arcát, a homlokát és a tarkóját, zuhanyozzon langyos vízben gyakran.

5.    Figyeljen oda idősebb rokonaira, hívja fel őket telefonon, hogy jól vannak-e, kell-e nekik segítség! Vigyázzon a kisgyerekekre is, mivel őket jobban megviselheti a meleg!

6.    Ellenőrizze, hogy a mindennap használatos gyógyszereiből, szívgyógyszereiből van-e elég otthon. Szedje be őket előírás szerint. Nézze meg, nem igényel-e hűtést a gyógyszere, ha igen, akkor tárolja hűtőszekrényben, de semmiképp nem mélyhűtőben.

7.    Ha rosszabbul érzi magát, beszéljen a háziorvosával, kezelő orvosával. Inkább hívja feleslegesen, minthogy baja essen. Amennyiben rosszul van, és egyedül van, hívja fel egy ismerősét.

8.    Legyen feltöltve a mobiltelefonja, hogy tudjon segítséget hívni baj esetén, ilyenkor ugyanis minden perc számít!