Szív-érrendszeri betegségekre is figyelmeztethet a merevedési zavar
A negyven-ötven éves kor közötti férfiak esetében a merevedési zavarok legtöbb esetben fontos jelzőtünetei egy később bekövetkező szív-érrendszeri betegségnek. A fiatal és középkorú, erekciós problémával küzdő férfiaknál ugyanis tíz éven belül ötvenszer gyakrabban fordul elő kardiológiai betegség, éppen ezért fontos, hogy az érintettek időben forduljanak orvoshoz, megelőzve ezzel egy későbbi szívinfarktust vagy agyvérzést.
A merevedési zavar életkor függő betegség, vagyis az idő előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkezik. Ám mivel a hímvessző verőerei kisebb átmérőjűek, mint a szív erei, ezért az ottani érfalproblémák hamarabb nyilvánulnak meg tünetek formájában, mint a szívkoszorúerekben lévő elváltozások. Vagyis a 40-50 éven aluli férfiak esetében a merevedési zavar gyakran másodlagos probléma, ami egy komolyabb, szív- és érrendszeri betegségre hívja fel a figyelmet jóval korábban, mint ahogyan a szívpanaszok jelentkeznek.
A merevedési zavar sok esetben nem maga a betegség, hanem egy tünet, úgy is fogalmazhatunk, hogy a „pénisz a szív antennája”, mivel mindkét esetben érfal problémák (meszesedés, rugalmassági eltérések) alakulnak ki – mondja a semmelweis.hu-nak dr. Kopa Zsolt.
A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának egyetemi docense ismerteti: klinikai vizsgálat igazolja, hogy 40-50 éves kor között a merevedési zavarban szenvedő férfiaknál tíz éven belül ötvenszer gyakrabban fordul elő szív-érrendszeri esemény, mint azoknál, akiknél nem jelentkezik erektilis diszfunkció. Az 50-60 évesek között ez az arány 6,5-szeres, a 60-70 évesek körében 2,5-szeres, 70 év felett pedig már nincs különbség – magyarázza a klinika Andrológiai Centrumának vezetője.
A szakember kiemeli: minden merevedési zavarban szenvedő 40-60 év közötti férfi szív-érrendszeri betegnek tekintendő, még kardiológiai tünetek hiányában is, egészen addig, amíg ezt kardiológiai konzílium ki nem zárja.
A beutaló nélkül is felkereshető andrológiai szakrendelésen legelőször feltérképezik a kórtörténetet, a kísérőbetegségeket és a rizikótényezőket. Ezt követően történik egy fizikális vizsgálat, és a 40 és 60 év közötti korosztályban a kivizsgálásnak része a kardiológiai konzílium is, ezért az andrológusok rögtön szívgyógyászhoz irányítják az érintetteket. Majd labor-, hormon- és egyéb célzott – akár ultrahang – vizsgálatok, speciális tesztek következnek, és prosztatarák szűrést is végeznek – sorolja dr. Kopa Zsolt, és hozzáteszi, nagyon sok esetben találnak a kivizsgálás során még felfedezetlen cukorbetegséget, magas vérnyomást és szívbetegséget.
Legtöbbször már a diagnosztika során elindul a terápia is, aminek része a merevedési probléma tüneti kezelése, majd a mögöttes, kóroki tényezők orvoslása is. Az erektilis diszfunkció hátterében az esetek zömében szervi ok áll, de gyakran szervi és pszichés tényezők együttesen idézik elő.
„A férfi egészség és a szexuális egészség úgy működik, mint a biztosítás: van egy igen jelentős önrész, ez pedig az életmód. Napi fél óra, vagy heti háromszor egy-másfél óra fizikai aktivitás szükséges a férfierő fenntartásához. Sem a cigaretta, sem a drog, a túlzott alkoholfogyasztás vagy doppingszerhasználat nem fér bele a férfi egészség fogalmába. Emellett a mediterrán étrend, a testsúlykontroll és a stressz csökkentése is kiemelt jelentőségű” – összegezte a szakember.
Orvosi értelemben akkor beszélünk merevedési zavarról, ha a szexuális aktushoz szükséges merevedés vagy nem jön létre, vagy nem kellő fokú, vagy nem tartható fenn kellő ideig, és ez az állapot legalább 3 hónapon keresztül vagy visszatérően jelentkezik.
