Százezreket betegít meg, de még rendes neve sincs
Van egy jelentős betegcsoport, amelynek tünetei gluténmentes diétával megszüntethetők, de maga a betegség az esetükben semmilyen vizsgálattal nem mutatható ki – írja a Semmelweis Médiasarok.
A lisztérzékenység (cöliákia) vérvétellel és szövettani vizsgálattal kimutatható. Lényegesen többen vannak azonban azok, akiknek a tünetei ugyanolyanok és gluténmentes diétával ugyancsak megszűnnek, mégsem mutatható ki náluk a betegség – idézik a honlapon dr. Juhász Márkot, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika osztályvezetőjét. Ennek az új betegcsoportnak nincs még magyar neve, angolból „nem cöliákiás glutén szenzitivitásnak” (NCGS) fordítják.
Mindkét esetben ugyanazok a panaszok: hasfájás, puffadás, hasmenés, ritkábban előfordulhat bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati (vetélés, meddőség) tünet is, jelentkezhet potenciazavar, alvászavar, ízületi probléma vagy akár úgynevezett „agyköd” is. Mégis van egy lényeges különbség, ami miatt fontos tudni, hogy a gluténnel összefüggésbe hozható betegségek (Gluten Related Disorders) közül pontosan melyikben szenved a beteg – magyarázza a gasztroenterológus. Hiszen míg az autoimmun eredetű cöliákia esetében kimutatható a vékonybél károsodás, és számítani lehet társuló betegségekre (pl. pajzsmirigy betegségek, cukorbetegség stb.), addig a nem cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) esetében nincs vékonybél károsodás és nem jelentkeznek a társuló betegségek. Ez utóbbi a jóval nagyobb csoport: becslések szerint a felnőtt lakosság 6-10 százalékát érinti, több százezer embert – olvasható a semmelweis.hu-n.
