Stroke-gyógyítás: ezerszeres csalódás
Miért nincs még gyógyszer a szélütésre? – teszi fel a kérdést az [origo] a Debrecenben megtartott European Stroke Organisation (ESO) Nyári Egyeteme apropóján.
A stroke kutatás-gyógyítás legújabb eredményeiről Konstantin-Alexander Hossmann, a kölni Max Planck Neurológiai Intézet professzora beszélt az [origo]-nak.
A professzor elmondta, hogy az EU-ban több mint 1 millió stroke-eset fordul elő évente, és ezek harmada halállal, másik harmada tartós egészségkárosodással végződik. Nem véletlen tehát, hogy ez a betegség az egyik legalaposabban kutatott kórok közé tartozik. A gyógyszergyárak több mint 1000 szert fejlesztettek ki a kezelésére, és ezek 70 százaléka laboratóriumi körülmények között elég hatékonynak bizonyult. A kutatók nagy csalódására azonban az állatkísérletekben jól működő szerek az emberek esetében nem váltak be.
A kudarc okának a kutatók többsége azt tartja, hogy az állatkísérletek nem tükrözik a klinikai valóságot. Az állatkísérletekben percről percre nagyon jól lehet követni az állatok agyában lejátszódó véráramlási (hemodinamikai), biokémiai és egyéb változásokat. Ezek a megfigyelések emberek esetében értelemszerűen teljesen hiányoznak, hiszen a stroke otthon vagy a munkahelyen következik be, és értékes percek, akár órák telhetnek el, mielőtt a beteg a klinikára jut. Így tehát hiányoznak az első percek, tízpercek képalkotó eljárásokkal (PET, MRI) való nyomon követésének eredményei.
Az is valószínűsíthető, hogy különbségek vannak az állatokban kísérletileg előidézett stroke és az embereknél a gyakorlatban előforduló stroke között, így az állatkísérletek nem jól modellezik a valós helyzetet. Itt az idő, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján jobban összehangoljuk az állatkísérletek eredményeit a klinikai gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal - idézi a professzort az [origo].
