Regionális modell a rákbetegek gyógyítására
A 2007-es indulást nagyon hamar hirtelen fékezés szakította meg. Augusztusban az irányító szervek alaposan csökkentették a finanszírozható műtétek számát. A legszűkösebb időkben havonta egy-egy sebészre 4-5 műtét lehetősége jutott, ami még gyakorlásnak is kevés.
Dr. Sápy Péter professzor, egyetemi tanár, a Regionális Onkológiai Sebészeti Központ vezetője éppen ezért nagyon örült, amikor az egyetem erőfeszítései nyomán 2007 szeptemberétől normalizálódott a helyzet. Azóta 34 ágyon műtik és gyógyítják a régió onkológiai sebészeti beavatkozásra szoruló betegeit. Utóbbiak komplex ellátást kapnak. Ez többek között azt jelenti, hogy heti egy alkalommal összeülnek a klinikán a sebészek, onkológusok, a sugár- és kemoterápia művelői, s minden egyes betegnél meghatározzák, milyen beavatkozások szükségesek, és milyen sorrendben.
Korábban például rendszeresen nem alkalmazták műtét előtt a sugár- vagy kemoterápiás kezelést. A legújabb kutatások nyomán viszont rájöttek arra, hogy ha például a végbéldaganatokat sugárkezelés alá vetik, azok kisebbek lesznek, sőt, egy korábbi stádiumba kerülnek. Olyanba, amelyben több reménnyel kecsegtet a műtét utáni gyógyulás is. Mintha az orvosok itt visszafordítanák könyörtelen ellenfelüket, az időt. Az pedig alapvetően meghatározza a gyógyulás esélyét, hogy melyik fázisában ismerik fel, s kezdik kezelni a kórt a szakemberek.
A professzor fontosnak tartja, hogy rámutasson arra a nagy fejlődésre, amely az onkológiai sebészetben bekövetkezett az utóbbi időben. Míg korábban az emlő rosszindulatú daganatai miatt a teljes eltávolítás volt szokásban, manapság már az emlő állományának háromnegyede is megmaradhat, csak a daganatos részt metszik ki. Ugyanakkor - a rákos burjánzás tovaterjedése ellen - kiirtják például a hónalji nyirokcsomókat is, ha már megindult az áttétképződés.
Arra a kérdésünkre, hogy miként kerülnek ide a betegek a régióból, szintén a széleskörű szakmai együttműködés a válasz. Ha problémás beteget észlelnek, ide fordulnak. Ha a kisebb - régi elnevezéssel szólva járási - kórházakban jelentkezik ilyen beteg, természetesen őt is ide küldik.
Az Auguszta-program azonban a megelőzésre is nagy súlyt helyez. Ebből a szempontból az egyik tényezőt az egészségügyi szűrések, a másikat az egészséges életmód adja. Az előbbiek közül a legáltalánosabb az emlőszűrés, amelynek a rendszere teljesen ki van alakítva, kár, hogy az érintett női korosztálynak még mindig csak kevesebb mint a fele veszi igénybe. Pedig a korai műtét esetén szinte bizonyos, hogy megmaradhat a mell. A béldaganatosok szűrése egy ideig úgy látszott, hogy megindul, de aztán mégsem, pedig itt is fontos a korai felfedezés, mert így a gyógyulás nagyobb esélyével operálható a rosszindulatú daganat. Dr. Sápy Péter szerint minden 40-50 év feletti embernek érdemes rendszeres hasi ultrahang és bélvizsgálatot kérnie.
A másik tényező, az egészséges életmód kialakításában a helyes, a túlzásoktól mentes táplálkozás áll az első helyen. A hasnyálmirigy rosszindulatú daganataihoz vezethet például a nitrites, nitrátos, ammónia tartalmú étel, ital, s a túlzott kávéfogyasztás. Számtalan hatás éri a gyomrot is, a rossz minőségű táplálék és a gyógyszerek mértéktelen szedése miatt. Itt érdekes, hogy a gyomorrákos esetek száma csökkent, ugyanakkor azok rosszindulatúbbak, mint korábban. A májdaganatok nagy száma az alkohol, és az egyre gyakoribb hepatitis fertőzések számlájára írható, a tüdőrák pedig a dohányzáséra, a szennyezett levegőére.
Reménysugárt jelenthet a daganatok elleni küzdelemben, hogy a belgyógyászatból negyedszázada kivált, s ma már egyre erősödő gastro-enterológiai kutató-gyógyító tevékenységre egyre több pénzt szán az egészségügy, a hamar felfedezett esetek pedig ez a sebészek munkáját is megkönnyítik.
Gőz József (MTI)
