Probiotikummal lassítható a csontok leépülése
Elsőként vizsgálták azt, hogy a változókort követően a nőknél a probiotikumok kivédhetik-e a csontsűrűség-csökkenést, írja a PharmaOnline.
Egyre több betegség kóroka(i) után kutatva terelődik a figyelem a megváltozott intesztinális mikrobiomra. A bélflóra felborult egyensúlya korábbi vizsgálatok alapján összefüggésbe hozható az elhízással, a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával, illetve autoimmun kórképekkel is.
Nemrégiben végzett állatkísérletek eredményei alapján a bélbaktériumok a csontsűrűségre is hatást fejthetnek ki. A steril bélflórájú egereknél korábban alakul csontritkulás, mint a normál bélflórájú fajtársaiknál. Mindez még inkább kifejezett abban az esetben, ha a menopauzát követően már nincs jelen ösztrogén-hatás a szervezetükben, derül ki a J. Clin. Invest. folyóirat hasábjairól.
Göteborgi kutatók egy randomizált, kettős vak elrendezésű, placebo-kontrollált klinikai vizsgálattal azt szerették volna kideríteni, hogy az állatkísérletes eredmények humán vonatkozásban is helytállók-e. Olyan posztmenopauzában lévő nőket (n=90; átlagéletkor 76 év) vontak be a vizsgálatba, akiknél a csonttömeg fogyatkozásának enyhe jelei már tapasztalhatók voltak, de a folyamat még az oszteoporózis határa alatti mértékű volt. A bevont nők egyik csoportja egy éven keresztül naponta élő Lactobacillus reuteri 6475 baktériumokat tartalmazó port szedett, a nők másik fele placebo-kezelésben részesült. A vizsgálat primer végpontjaként a sípcsontban mért csontsűrűség szolgált.
A placebo-kezelésben részesülőknél a csontsűrűség – a várakozásoknak megfelelően – 1,85 százalékkal csökkent. A probiotikummal kezelteknél is bekövetkezett csökkenés, de annak a mértéke csak 0,83 százalékos volt. Az 1,02 százalékpontos különbség szignifikáns eltérést takar.
A statisztikailag igazolt kedvező hatás ellenére a svéd geriáter vezette kutatócsoport nem tartja kellőképpen megalapozottnak a probiotikum csontsűrűség-csökkenést kivédő hatását. Egyrészt, ez volt az első ilyen irányú humán vizsgálat, másrészt viszonylag kis betegszámú (n=90) vizsgálatról van szó. Továbbá, a sípcsonton kívül egyéb, az oszteoporózis szempontjából releváns csontoknál (csípőcsont, lumbális gerincszakasz csigolyái) a probiotikum protektív hatását nem sikerült igazolni.
Laboratóriumi vizsgálatokkal nem volt kimutatható különbség a csontanyagcserét jellemző (csontspecifikus alkalikus foszfatáz, N-terminális telopeptid), illetve a gyulladásos paraméterekben (C-reaktív protein, tumornekrózisfaktor-alfa) a kezelt- és a kontroll ágak között. Továbbá, nem mutatkozott eltérés a két ág között a testösszetételben (zsírarány, izomarány) és a glükózanyagcserében (HbA1c) sem.
Annak érdekében, hogy a jövőben egyértelmű állásfoglalás születhessen a probiotikumok csontsűrűségre kifejtett hatását illetően, a svéd kutatócsoport további, nagy betegszámú klinikai vizsgálatok végzését javasolja, írja a lap.
